Több ezer állat vándorol sivatagokon, síkságokon és óceánokon keresztül minden évben.
A kétéltűek különösen érzékenyek a környezetük változásaira.
A kihalás veszélye a kétéltűek 41 százalékát, az emlősök 27 százalékát érinti.
Ausztrália az otthona a világ porcos halfajai több mint egynegyedének.
A Perameles gunnii rendszertani nevű apró rágcsálóról van szó.
2016-ban 330 ezerre becsülték a vadon élő koalák számát.
A populációjának mérete 7-9 egyedről 35 egyedre növekedett.
Az oroszlánok és gepárdok közelebb lehetnek a kihaláshoz.
Kizárólag egy 25 négyzetkilométernyi területen él.
A probléma kezeléséhez messzire mutató változtatásokra van szükség.
Ugyanakkor több száz fajt meg lehetne menteni a természetvédelmi erőfeszítések fokozásával
A növényevő hüllők és a nagytestű növényevők a esetében legnagyobb a fenyegetettség.
Az állatok az ember megjelenése előtti korokhoz képest ezerszer gyorsabban tűnnek el.
Az Ausztráliában pusztító szárazság nagy csapást mért kacsacsőrűemlős-populációra.
Legálisan és illegálisan is.
A kutatás szerint a "főbb fajok" 60 százalékának populációja csökkent 1970 óta.
A faj sorsának megpecsételődésében más okok is közrejátszottak.
A faj sorsának megpecsételődésében más okok is közrejátszottak.
A pingvinpopuláció 2000-ben kezdett csökkeni, s a kihalás szélére sodródott.
Granite Island pingvinpopulációja 2000-ben kezdett csökkeni.
A növények kihalása 500-szor gyorsabban zajlik, mint az természetes módon történne.
A legrosszabb helyzetben 395 faj - a vizsgált fajok 7 százaléka - van.
Mintegy 250 millió éve a tengerek élővilágának 90 százaléka pusztult el.