Terrorizmus - Hollande jobb együttműködést sürgetett a rendvédelmi szervek között

2016. január 7. - 14:19 | Külföld

Francois Hollande francia államfő jobb együttműködést sürgetett csütörtökön a rendvédelmi szervek között a terrorizmus elleni hatékony fellépés érdekében.

Terrorizmus - Hollande jobb együttműködést sürgetett a rendvédelmi szervek között
Fotó: TASR/AP

"A terrorizmus továbbra is szörnyű fenyegetettséget jelent hazánknak. Megedzett harcosokkal van dolgunk" - mondta csütörtökön a köztársaság elnök a Charlie Hebdo című szatirikus hetilap elleni merénylet egyéves évfordulóján a rendvédelmi szervek képviselői előtt Párizsban tartott beszédében. Francois Hollande lényegesnek nevezte, hogy az országot sújtó terrorveszély leküzdésére hivatott testületek - a rendőrség, a csendőrség, a titkosszolgálatok és a hadsereg - tökéletes együttműködésben és a legnagyobb átláthatósággal dolgozzanak együtt, és minden információt megosszanak egymással.

Franciaországban a hét eleje óta tartanak a megemlékezések az egy évvel előtti, három napig tartó, 17 áldozatot szedő merénysorozat áldozatairól, s ez ismét felszította a vitát a titkosszolgálatok esetleges hiányosságairól. A 2015. januári merényletsorozat három iszlamista elkövetőjét ugyanis radikalizálódásuk miatt nyilvántartották a hatóságok, de nem tartották folyamatos megfigyelés alatt.

A Charlie Hebdo megölt főszerkesztője szintén megölt testőrének özvegye a minap feljelentést tett a rendőri hiányosságok miatt, és úgy vélte, hogy a férjét "feláldozták".

A november 13-i, 130 áldozatot követelő párizsi merényleteket követően is hasonló kérdések merültek fel a titkosszolgálatok hibáit illetően. A támadók többsége ugyanis olyan francia vagy belga állampolgár volt, akiknek radikalizálódásáról tudtak a hatóságok, s arról is, hogy Szíriában jártak és ott a dzsihadisták oldalán harcoltak.

Francois Hollande megerősítette, hogy egy új törvénytervezetet készít elő a kormány a rendvédelmi szervek jogköreinek megerősítésére. A szocialista elnök emlékeztetett arra, hogy 2012-es megválasztása óta eddig három terrorelhárítási törvényt fogadott el a parlament, és több mint 9 ezer munkahely jött létre a rendőrségnél, a csendőrségnél és a fegyintézetekben.

Sajtóértesülések szerint a készülő új törvény rugalmasabbá teszi a rendőröknek a fegyverhasználat, a házkutatások és az előállítások feltételeit. Az elnöki hivatal szerint ennek az a célja, hogy a február végén véget érő rendkívüli állapot után is meglegyenek a rendvédelmi szervek jogi és adminisztratív eszközei a hatékony fellépésre a terrorgyanús esetekben.

"A rendkívüli állapot egy demokráciában nem lehet tartós" - hangsúlyozta az államfő. Elmondta, hogy az elmúlt évben közel kétszáz francia állampolgárnak tiltották meg Franciaország elhagyását, és több mint ötven külföldi állampolgárt utasítottak ki, valamint négyszáz fegyvert foglaltak le, amelyek közül negyven katonai fegyver.

Január 7-én két francia dzsihadista hatolt be a Charlie Hebdo szatirikus hetilap párizsi szerkesztőségébe, ahol 12 embert megöltek, és 11-et megsebesítettek. A támadókat két napig üldözte a rendőrség. Eközben egy harmadik társuk lelőtt egy rendőrt a főváros egyik déli elővárosában, majd másnap egy kóser élelmiszerboltban túszokat ejtett, akik közül négyet megölt. A rendőrség egyidejűleg indított akciókban végzett mindhárom terroristával, és kiszabadította a túszokat. A három napig tartó támadásokban 17-en vesztették életüket, köztük három rendőr és 21-en sérültek meg.

A merényletsorozat hatalmas szolidaritási hullámot váltott ki: január 11-én 4 millióan vonultak az utcákra országszerte, hogy tiltakozzanak a terrorizmus ellen. Ez volt Franciaország történetének legnagyobb megmozdulása. A 2 milliós párizsi menet élén Európa vezető politikusai sorakoztak fel.

Párizst tavaly két dzsihadista merényletsorozat sújtotta, amelyben összesen 147-en vesztették életüket és több százan sérültek meg.

(MTI)