TERROR: Minden, amit tudhatunk a végleg feloszlott ETA-ról

A lap közzétette az eredeti, baszk nyelven, április 16-i keltezéssel íródott levelet, amelyet a terroristák különböző szervezeteknek, intézményeknek és baszk rendőröknek is eljuttattak.

"Az ETA korszaka véget ért, de Baszkföld konfliktusa Spanyolországgal és Franciaországgal nem, mert az nem az ETA-val kezdődött, és nem szűnik meg az ETA útjának lezárultával" - áll levélben, amely hangsúlyozza: "Baszkföld most egy új lehetőség előtt áll, hogy végleg lezárja a konfliktus időszakát, és építse a közös jövőt".

A terrorszervezet írásában felidézi, hogy - mint fogalmazott - "az évek során a számos erőfeszítés ellenére sem voltunk képesek megoldásra jutni, sem az ETA, sem a kormány, sem a baszk rendőrök. Ez egy közös felelősség, és az ETA vállalja a ráeső részt ebből".

Az ETA tagjai nem számíthatnak büntetlenségre, "fizetniük kell bűneikért" - reagált a bejelentésre a Marokkóban tárgyaló spanyol belügyminiszter.

Juan Ignacio Zoido hangsúlyozta: a hatóságok továbbra is üldözni fogják a terroristákat, hogy elfogják, és a spanyol igazságszolgáltatás elé állítsák őket. "Semmit sem értek el azzal, hogy abbahagyták a gyilkolást, és semmit sem érnek el azzal, hogy tesznek egy nyilatkozatot, amit ők feloszlatásnak neveznek" - jelentette ki.

A terrorizmus áldozatainak szövetsége (AVT) szerint az egyetlen, amit az ETA-tól várnak, hogy működjön együtt az igazságszolgáltatással az eddig tisztázatlan ügyek felderítésében. Ezt követeli az a 40 ezer ember is, aki három nap alatt aláírta a baszkföldi terrorizmus áldozatainak kollektívája (Covite) által indított kezdeményezést. 358 megoldatlan gyilkossággal kapcsolatban várják, hogy az ETA vállalja felelősségét - áll a szerdán San Sebastianban ismertetett kiáltványban, amelyben azt is követelik, hogy a terrorszervezet ítélje el a múltban elkövetett erőszakos cselekményeit. 

A független, szocialista baszk állam megteremtésért több mint 50 évig, véres merényletekkel harcoló szervezet április 20-i közleményében ismerte el felelősségét és kért bocsánatot az "okozott károkért". Egy nappal korábban a baszk közszolgálati televízió (ETB) nyilvánosságra hozta, hogy május 5-én az ETA bejelenti feloszlatását a Baszkföld francia részén található Bayonne városában nemzetközi közvetítőkön keresztül. A nemzetközi összekötő csoport (GIC) "igazságos és tartós béke" érdekében május 4-én a délnyugat-franciaországi Cambo-les-Bains-ben nemzetközi konferenciát rendez. 

Sajtóhírek szerint az ETA várhatóan videoüzenet is közzétesz majd feloszlatásáról, nagy valószínűséggel a BBC-n keresztül. 

Az ETA
 

Az ETA (Baszk Haza és Szabadság - Euskadi ta Askatasuna) Francisco Franco tábornok diktatúrája alatt szerveződött, 1959-ben alapították radikális nacionalista baszk diákok. 

Franco az egységes Spanyolország megteremtését tűzte ki célul, ennek jegyében elnyomta a baszk kultúrát, betiltotta az európai kontinens egyedüli izolált, egyetlen más nyelvre sem hasonlító nyelvét, indexre tette az ezen írott könyveket is. 

Az ETA első akcióját 1961-ben hajtotta végre, egy politikusokat szállító vonatot akart kisiklatni, első áldozata 1968-ban egy rendőr volt, akit igazoltatás közben lőtt le egy terrorista. A szakadár szervezet az első tervezett merényletét ugyanebben az évben követte el, majd 1973-ban Luis Carrero Blanco miniszterelnököt, Franco kijelölt utódát gyilkolták meg. Az ETA a spanyol demokrácia 1975-ös helyreállítása után is folytatta küzdelmét, öt évtized alatt a gyilkos merényletek mellett számos emberrablást, zsarolást és szabotázsakciót követett el. Ezekben a hivatalos összesítés szerint 829-en vesztették életüket és több ezren sérültek meg, de ennél jóval magasabb becslések is léteznek. Az áldozatok többsége rendőrtiszt és politikus volt, de sok civil is akadt közöttük.

Az Európai Unió és az Egyesült Államok által is terrorszervezetnek nyilvánított ETA bázisa azonban fokozatosan szűkült. Az 1990-es évekre a baszkok többsége már nem a fegyveres harcban látta a megoldást céljai eléréséhez, közvélemény-kutatások szerint a függetlenség helyett beérték a békével és a nagyobb önrendelkezéssel. 

A hangulat változását érzékelve az ETA 2006-ban tűzszünetet hirdetett és tárgyalásokat ajánlott a spanyol kormánynak. A radikális szárny azonban az év decemberében a fegyvernyugvást megszegve két halálos áldozatot követelő merényletet hajtott végre a madridi repülőtéren, ezután már Baszkföld városaiban is tömegek követelték az erőszakcselekmények beszüntetését. Madrid kíméletlen fellépéssel válaszolt, a spanyol és a francia hatóságok összehangolt fellépésének köszönhetően 2008-ig az ETA hét felső vezetője került rendőrkézre, számos fegyverraktárát számolták fel. 

A meggyengült, ütőképességét elvesztő szervezet 2011 októberében bejelentette, hogy felhagy a fegyveres harccal. A hírt sokan kétkedéssel fogadták, mert az ETA története során tucatnyinál többször kezdeményezett tűszünetet, amelyet aztán saját maga tört meg véres merényletekkel.

A szervezet azonban ettől kezdve nem követett el több támadást, s 2017. április 8-án megkezdte a lefegyverzést, 12 titkos fegyverraktárának listáját a francia hatóságoknak adta át. 2018. április 20-án az ETA első ízben kért bocsánatot áldozataitól, öt nappal később megkezdte fegyvereinek átadását a francia igazságszolgáltatásnak, s közölte: néhány nap múlva bejelenti feloszlatását.

Az ETA 858 ember haláláért tehető felelőssé. A terrorcsoport utolsó halálos áldozata egy francia rendőr volt 2010-ben.

Történetének eseményei kronológiai sorrendben:

1959. július 31. - Baszk diákok megalakították az ETA (Euskadi ta Askatasuna) nevű szervezetet, hogy Spanyolország északi, illetve Franciaország délnyugati régiójában független baszk hazát hozzanak létre.

1961. július 18. - Az ETA első ismert támadása, San Sebastián város közelében egy politikusokat szállító vonatot akartak kisiklatni.

1968. június 7. - Az ETA első gyilkossága, egy gerilla lelőtte az őt igazoltatni akaró rendőrt.

1968. augusztus 2. - Az ETA első tervezett merényletében lelőtték Melitón Manzanast, San Sebastián város titkosrendőrségének vezetőjét.

1973. december 20. - Gépkocsija alá rejtett pokolgéppel végeztek Luis Carrero Blanco miniszterelnökkel, Franco kijelölt utódjával Madridban.

1978. április 27. - Megalakult az ETA politikai szárnya, a Herri Batasuna párt, amely több választáson is elindult. A 2001-ben Batasuna néven újraalapított pártot 2003-ban betiltották, 2013-ban feloszlott.

1980 - Az ETA legvéresebb éve, a szervezet által elkövetett merényletekben 118-an haltak meg.

1985. szeptember 11. - Az ETA először robbantott Madridban gépkocsiba rejtett pokolgépet, a merényletben egy amerikai turista vesztette életét.

1986. július 14. - Egy madridi autóbomba robbantásban 12 csendőr halt meg.

1987. június 19. - Az ETA történetének legvéresebb merénylete: egy barcelonai bevásárlóközpontban felrobbantott pokolgép 21 ártatlan civil életét követelte, mert a hatóságokat késve figyelmeztették, az ETA elnézést kért "a tévedésért".

1995. - A hatóságok meghiúsították az ETA I. János Károly király ellen tervezett merényletét, április 19-én a leendő kormányfő José Maria Aznar konvojának közelében robbantottak autóbombát, de Aznar sértetlen maradt.

1998. szeptember 18. - Az ETA tűzszünetet jelentett be. 1999 májusában Svájcban sor került a szeparatista szervezet és a spanyol kormány egyetlen közvetlen találkozójára, de az ETA decemberben a haladás hiányára hivatkozva véget vetett a fegyvernyugvásnak.

2000. november 21. - Barcelonában lelőtték a Spanyolország demokratizálásában kulcsszerepet játszó Ernest Lluch volt minisztert, a városban ezután egymillióan tüntettek az ETA ellen.

2006. március 22. - Az ETA tartós tűzszünetet jelentett be.

2006. december 30. - A madridi Barajas repülőtéren gépkocsiba rejtett pokolgépet robbantottak, a merényletben két ecuadori állampolgár halt meg. A spanyol kormány ezután megszakította a júniusban indult párbeszédet, José Luis Rodríguez Zapatero kormányfő pedig kijelentette: az ETA egyetlen választása a megadás. A baszk terrorszervezet június 7-én felmondta a tűszünetet.

2008. május 21. - A franciaországi Bordeaux-ban letartóztatták az ETA feltételezett politikai vezetőjét, a Thierry néven is ismert Francisco Javier López Penát.

2008. november 5. - Az ETA magára vállalt a közelmúltban elkövetett tíz pokolgépes merényletet, közölve: addig folytatja harcát, amíg el nem ismerik a baszkok jogait.

2008. november 17. - A francia hatóságok letartóztatták az ETA katonai parancsnokát, a karizmatikus, Txeroki néven ismert Garikoitz Aspiazu Rubinát.

2010. március 17. - Az ETA először ölt francia rendőrt, egy kommandója Párizsban lőtte le az őket autólopás gyanúja miatt igazoltatni akaró járőrt, ő volt a szervezet utolsó halálos áldozata. Nicolas Sarkozy francia államfő ezután ígéretet tett, hogy az ETA minden sejtjét megszünteti Franciaországban.

2010. május 20. - Bayonne városában a francia rendőrség letartóztatta az ETA utolsó katonai vezetőjének tartott Mikel Kabikoitz Carrera Sarobét, két év alatt ő volt a szervezet ötödik elfogott vezetője.

2010. szeptember 5. - Az ETA tűzszünetet hirdetett, jelezve, hogy tevékenységében új, általa politikainak nevezett szakasz kezdődik. A spanyol kormány ezt elégtelennek minősítette, mivel a baszk szervezet már többször hirdetett fegyvernyugvást, amit mindig megszegett.

2010. szeptember 25. - A radikális szeparatista baszk baloldal az úgynevezett Guernica-nyilatkozatban azt követelte, az ETA hirdessen egyoldalú és nemzetközileg ellenőrizhető tűzszünetet, és nyilvánítsa ki, hogy felhagy a fegyveres tevékenységgel.

2011. január 10. - Az ETA a szeptemberi Guernica-nyilatkozat felszólításának eleget téve közleményében tartós és nemzetközileg ellenőrizhető tűzszünetet hirdetett. A spanyol kormány ezt elutasította, mert az ETA nem mondott le végérvényesen az erőszakról és nem vállalta a teljes lefegyverzést.

2011. március 11. - A francia hatóságok a belga határ közelében őrizetbe vették a Xarla fedőnevű Alejandro Zobaran Arriolát, aki egy éve volt az ETA első számú vezetője.

2011. október 20. - Az ETA bejelentette, hogy felhagy a fegyveres harccal, s a francia és spanyol kormánnyal egyeztetve tárgyalásos úton próbálja kivívni Baszkföld függetlenségét.

2017. április 8. - Az ETA megkezdte a lefegyverzést, 12 titkos fegyverraktárának listáját a francia hatóságoknak adta át. 

2018. április 20. - Az ETA első ízben ismerte el "közvetlen felelősségét" a baszk társadalomnak okozott "túlzott szenvedésekért", és bocsánatot kért "az okozott károkért" az ártatlan áldozatok családjaitól.

2018. április 25. - Az ETA megkezdte fegyvereinek átadását a francia igazságszolgáltatásnak, s közölte: néhány nap múlva bejelenti feloszlatását.

(MTI)