Tehéntrágyából használati tárgyak? Ez sem lehetetlen!
Tehéntrágyából gyártanak használati tárgyakat, állítanak elő villamos energiát és álmodtak meg egy múzeumot Olaszországban.
"Az ötletet az az igény szülte, hogy valamilyen módon hasznot húzzunk az állati ürülékből"- mondta a 61 éves Gianantonio Locatelli. A férfi piacenzai tanyáján tartott 3500 tehén naponta 55 tonna tejet - amelyből Grana Padano sajt készül -, és csaknem háromszor ennyi hulladékot termel.
Az állati ürüléket hatalmas emésztőkben gyűjtik össze, amelyekben a baktériumok metánná alakítanak át minden szerves anyagot. A metán elégetésével keletkező villamos energiát eladják.
Az erőgépek hűtésére használt víz 100 Celsius-fokra melegszik fel, amelyet a birtok, az istállók és az emésztők fűtésére használnak. Locatelli szerint az ürülék egy részét trágyaként értékesítik: a Merdame márka hamarosan a boltok polcaira kerül.
A tehénürülék hasznosításának legkifinomultabb módja azonban kétség kívül a terítékeket és különböző használati tárgyakat kínáló Merdacotta márka elindítása volt. Maga a név egy játék a tisztítás után megformázott és kiégetett agyag, a terrakotta - "főtt föld" - szóval: a merdacotta ugyanis annyit tesz, hogy "főtt ürülék".
A tehénfekáliát összekeverik toszkán agyaggal és hozzáadnak egy titkos összetevőt, hogy téglát, hat- és négyszögletű tetőcserepet, tányérokat és korsókat készítsenek belőle. Locatelli szerint a műanyag és terrakotta termékek között félúton elhelyezkedő forradalmi találmány hamarosan szintén forgalomba kerül.
A letisztult tárgyak az ürülék-felhasználás különböző módjait bemutató múzeumban is helyet kaptak. A Museo della Merda 2015-ben nyílt meg Locatelli egyik tanyáján és egy ganajtúró bogár a logója.
A Luca Cipelletti építésszel közösen megálmodott múzeumban műalkotások is sorakoznak, köztük Luis Bunuel 1974-es A szabadság fantomja című filmjének egy részlete.
MTI/para
