Szövetség: megszűnhetnek a platformok, Gyimesi pedig belépés helyett inkább „ultimátumozik”

A szeptemberi parlamenti választások óta nagyon ritkán álltak a Szövetség képviselői a sajtó elé, és a pártvezetők vezetők sem szívesen adnak interjút. Csak nagyon röviden értékelték a választási eredményt, ráadásul volt, aki kudarcnak, mások pedig történelmi eredménynek mondják, és nem beszélnek a kongresszusra való felkészülésről sem.

A Szövetség várható köztársaságielnök-jelöltjét ugyan már megnevezték, de ezt csak maga a jelölt, Forró Krisztián jelentette be –, ráadásul csak a Facebookon. Sajtótájékoztatót ebből az alkalomból sem tartottak, pedig ennél nagyobb, figyelemfelkeltőbb esemény nem sok lesz a Szövetség „életében”.

„Úgy gondolom, hogy a felvidéki magyarságnak kell egy saját jelölt, aki hangot ad annak, hogy itt vagyunk, részei vagyunk ennek az országnak, és aktív részesei akarunk maradni a továbbiakban is” – magyarázta az indulásának okát Forró a Paraméternek. – A nyelvünk megőrzése, a kultúránk megőrzése miatt, a megmaradásunk szempontjából fontos, hogy legyen saját köztársaságielnök-jelöltünk.”

Ki lesz az új – vagy régi-új – pártelnök?

Azt azonban Forró nem árulta el, hogy indul-e a pártelnökségért a kongresszuson.

„Ezzel kapcsolatban a platformon még nem hozott döntést. Amint megszületik a döntés, természetesen szívesen tájékoztatom a nyilvánosságot” – kente el a választ arra a kérdésre, hogy indul-e a pártelnöki posztért.

A jelenlegi alapszabály szerint ez valóban így van: a pártelnöki posztra az MKP Platform adhat jelöltet, amit a másik kettő csak elutasíthat, de saját jelölttel nem állhat elő. Mivel azonban a közgyűlésen az MKP Platform adja a küldöttek felét, vagyis 50 százalékos szavazati aránya van, így a jelöltjét leszavazni sem lehet, feltéve, ha a platform egységesen szavaz.

Az MKP Platform azonban a Paraméter információi szerint még nem döntött, várhatóan csak egy nappal a pártkongresszus előtt, vagyis a december 8-ára tervezett platformközgyűlésen tárgyalják az elnökjelöltséget.

Azt azonban több forrás is megerősítette, hogy várhatóan Forró Krisztián lesz az egyetlen jelölt a pártelnöki posztra.

Megszűnnek a platformok – az MKP mindent visz?

Valószínűleg ez lesz azonban az utolsó pártkongresszus, amelyen még meghatározó szerepük lesz a platformoknak, amelyek a párt 2021-es megalakulása óta működnek. A három elődpárt, az MKP, a Híd és az Összefogás ugyanis egy-egy platformként vált a Szövetség részévé.

A párton belül a három elődpárt közti erőviszonyok megőrzése a legfontosabb feladatuk, ezek biztosítják, hogy a Szövetség jelenlegi tagságának túlnyomó többségét adó MKP ne hengerelhesse le a másik két – tagságot tekintve is – kisebb pártot.

A pártelnökön kívül most még az alelnöki posztra, az OT-elnöki posztra és az elnökségi helyekre is a platformok tehetnek javaslatot, a grémiumban pedig egyenlő arányban vannak jelen, az alapszabálynak megfelelően. Az alelnöki poszt most az Összefogás Platformé, az OT elnökére pedig a Híd Platform tehet javaslatot. Az elnökségi posztokra is a platformok jelölhetnek tagokat, meghatározott arányban. A 18 tagú elnökség 9 tagját az MKP, 5 tagját a Híd Platform 4 tagját pedig az Összefogás Platform adja, de ebbe beletartozik a már említett három vezetői poszt: a pártelnök, az alelnök és az OT-elnök is.

A kongresszus azonban valószínűleg megszünteti majd a platformokat, vagy legalábbis elveszi tőlük a jelölési hatásköröket. Erről óvatosan beszélt a Paraméternek Forró Krisztián is.

„Amennyiben az alapszabály módosul, akkor valóban előfordulhat, hogy nem lesznek ilyen megkötések a párt egyes szerveire vonatkozóan – válaszolta Forró arra kérdésre, hogy hogyan változnak a platformok hatáskörei. – Csak ismételni tudom, hogy a párt szerkezetének a módosítását tervezzük, a párt működését akarjuk hatékonyabbá tenni.”

Az MKP-nak már tavaly sem tetszett

Az MKP Platform már a tavalyi önkormányzati választások előtt túlságosan erősnek tartotta a platformok hatáskörét. A legélesebben ez akkor jelentkezett, amikor a párt nagyszombati kerületi elnöksége nem hagyta jóvá Berényi József megyeelnök-jelöltségét.

Akkor – az alapszabályt megkerülve – Forró Krisztán pártelnök a kerületi elnökség jóváhagyása nélkül adta le a jelöltlistát.

Az MKP Platform több tagja is elismerte, hogy ez az alapszabály-módosítás gyakorlatilag a platformok megszüntetését jelentené, hiszen a jogkörök nélküli platformok fenntartásának nem sok értelme lenne. Forró azonban ígéri a pártban a „sokszínűség” megőrzését. „Az is nagyon fontos, hogy megmaradjon a párt sokszínűsége, mert ebben a sokszínűségben rejlik az egyediségünk” – mondta a pártelnök.

Forró az „ideológiai platformok” megőrzésével biztosítaná a párt „sokszínűségét”, de ez már a Magyar Koalíció Pártja 1998-as létrejötte után sem működött. Akkor is három platformmal alakult meg a párt, de mivel a hatásköreik idővel megszűntek, maguk a platformok is eltűntek a pártban.

Az alapszabály-módosítás nemcsak a platformok – gyakorlati vagy akár teljes – megszűnésével járna, erősítené a központ szerepét is, pedig az elődpártok közül az MKP nagyon büszke volt az „alulról építkező, demokratikus” struktúrájára. Most éppen az MKP Platform, vagy annak vezetése akarja erősíteni a központ hatáskörét.

Plusz egy alelnöki poszt Gyimesinek?

A Paraméter információi szerint az elnökség összetétele is változna: létrehoznának egy új alelnöki posztot, de a teljes létszámot a jelenlegi 18-ról 16-ra csökkentenék. Az még nem teljesen világos, hogy az új alelnök milyen feladatokat kapna, azt azonban többen is megerősítették, hogy ezt a posztot elsősorban Gyimesi Györgynek hozták létre. Egyelőre azonban még az sem tisztázott, hogy Gyimesi belép-e a pártba. Információink szerint a volt OĽaNO-s képviselővel, aki a Szövetség listáján függetlenként, a 149. helyen indult, az MKP Platform képviselői tárgyalnak. Forró Krisztián a Pátria rádióban elmondta, hogy maga is tárgyalt Gyimesivel.

Gyimesinek november 30-ig kellett volna választ adnia, hogy belép-e a pártba, de ez valószínűleg nem történt meg. Erre utal, hogy pénteken reggel Forró még nem tudta megmondani, hogy csatlakozik-e hozzájuk Gyimesi.

A határidőre azért is szükség volt, mert a felvételi mechanizmus nem automatikus, a tagnak valamelyik platform valamelyik alapszervezetébe kell belépnie. A tagságot jóvá is kell hagyni, és csak ezután következhet a jelölés valamilyen pártfunkcióra.

Az alelnöki poszt jóváhagyását Gyimesi számára megerősítette Orosz Örs, az Összefogás Platform elnöke is.

„A grémium már jóváhagyta, és fel is lett kínálva neked az egyik alelnöki pozíció, ami adekvát a politikai eredményedhez” – írta Orosz a Gyimesi egyik posztjára adott válaszában.

Ultimátum vagy alázat?

Gyimesi és a Forró a Facebookon üzenget egymásnak. Pénteken előbb Gyimesi tett ki egy posztot. „Ultimátumok helyett tiszteletet és alázatot!” – üzent a Szövetségnek Gyimesi, amivel valószínűleg az előző nap lejárt határidőre utal. Forró is egy posztban válaszolt neki, két órával később.

„Aki a Szövetségben akar dolgozni a közösségért, annak eddig is volt lehetősége, és ezek után is lesz. Mert együtt vagyunk erősek!” – írta a Szövetség elnöke.

Gyimesi az RTVS egyik adásában is Forrót bírálta. Anna Vargová műsorában ezen a héten azt állította, hogy tavasszal még azt a feltételt szabta a Szövetség, hogy függetlenként induljon a listán, most viszont azt kéri tőle, hogy lépjen be a Szövetségbe. Forró cáfolta, hogy Gyimesit tavasszal nem akarták felvenni a pártba.

De nem tetszett Gyimesinek az sem, hogy a Szövetség egy „hatáskör nélküli” alelnöki poszttal kínálta meg.

Az alázattal elfoglalt utolsó hely

Gyimesi nemcsak Forróval áll „hadilábon”, a korábbi hetekben az Összefogás Platform több képviselőjét is bírálta. Elsősorban Mózes Szabolcs alelnök Paraméternek adott interjúja verte ki nála a biztosítékot. Mózes arra figyelmeztetett Gyimesinek a Szövetségbe való belépésével kapcsolatban, hogy ez nem „egynapos” folyamat. A Szövetség alelnöke azonban arra is figyelmeztette Gyimesit, hogy választania kellene a Szövetség és a Smer között, mert nem teljesen világos, hogy melyik párt „vonzóbb” számára.

„El kell döntenie, be szeretne-e lépni a pártba és ha igen, melyikbe, mert az utóbbi hetek megnyilatkozásai alapján sokunk számára nem teljesen világos, hogy a Szövetség vagy a Smer szimpatikusabb-e számára” – üzente Mózes Gyimesinek.

Gyimesi nagyon élesen reagált Mózes szavaira, november 25-i bejegyzésében azt állította, hogy nem is akar belépni a pártba, mert nagyon eltérnek a „párt működéséről való elképzelései” a pártelnök elképzeléseitől. Cáfolta azt is, hogy tárgyalt volna a belépésről.

„Hogy világos legyen, jelenleg egyetlen párttal sem tárgyalok. A Szövetséggel sem (leszámítva két rövid találkozót). Kedves alelnök úr, veled ellentétben én óriási alázattal elfogadtam az utolsó helyet a párt jelöltlistáján, mely pártnak Te az alelnöke vagy” – válaszolt Mózesnek Gyimesi.

A lista utolsó helyén való indulás azonban Szlovákiában már régen nem az alázatról szól, hanem a marketingről, legalábbis a 2010-es választás óta, amikor Igor Matovič először jutott be a parlamentbe az SaS listájának utolsó helyéről.

A „smeres” Gyimesi a Szövetség EP-képviselőjelöltje lenne?

A volt parlamenti képviselő Gyimesi csalódott a Szövetség 4,3 százalékos eredményén, neki csak a parlamenti bejutás felelt volna meg. A kudarcért a Szövetség vezetését hibáztatja, szerinte ott úszott el a bejutás, hogy nem mondták ki: a Smerrel is hajlandóak lettek volna kormányra kerülni.

„Sok magyar ezért inkább a Smerre adta a voksát” – mondta Gyimesi Anna Vargová műsorában.

Ő a parlamenti választás után nem is titkolja, hogy kivel szimpatizál. Zuzana Čaputovát az USA és Brüsszel ügynökének tartja, mert a köztársasági elnök elutasította Rudolf Huliak környezetvédelmi miniszterré való kinevezését. Tomáš Taraba a legjobb haverja lett,

„Je suis Tomáš Taraba” – írta az Fb-re, amikor a művészek azért tiltakoztak, mert a koalíció a kulturális miniszteri posztot akarta neki adni.

Pedig 2021-ben Tarabát még nagyon nem szerette, azt írta róla, hogy „az új fajta nacionalizmus egy intelligens, disztingvált kabátot öltött magára, amelynek a megtestesítője Tomáš Taraba”. Ezt a reakciót akkor az váltotta ki belőle, hogy Taraba elutasította a Csemadok állandó állami támogatását, amit Gyimesi javasolt.

Most már azonban az verte ki nála a biztosítékot, hogy a Szövetség kapocs akar lenni a magyar és a szlovák kormány között, miközben a kampányban a Smert szidta.

Gyimesi látszólag elutasítja a Szövetség alelnöki posztját, és már biztos, hogy nem lesz a párt köztársaságielnök-jelöltje sem, pedig ez utóbbit korábban még elképzelhetőnek tartotta.

Most – habár még mindig nem lépett be a pártba – azt nem zárta ki, hogy a párt európai parlamenti képviselőjelöltje legyen. Ezzel viszont Berényi Józsefnek tenne keresztbe, aki nagyon szívesen lenne listavezető az európai parlamenti választáson.

A platformok megszüntetését Berényi vetette fel idén januárban, és már akkor is az MKP befolyásának növelése volt a cél. Információink szerint az sem tetszett neki, hogy a Szövetség megalapításakor kötött egyezség értelmében a listavezetői helyet az EP-választáson a Híd kapta volna. Ha azonban nem lesznek platformok, akkor az MKP-s többség MKP-s listavezetőt választhat, aki várhatóan Berényi lesz.

Ha azonban Gyimesi indulna, az Berényi számára vereség lenne, hiszen Gyimesi a parlamenti választáson csaknem kétszer annyi karikát (31 ezer) kapott, mint Berényi (18 ezer). Valószínűleg ezt az eredményt megismételné az EP-választáson is, vagyis átkarikázná Berényi Józsefet, még ha az az első helyről indulna is. Annak is viszonylag kicsi az esélye, hogy a Szövetség egy európai parlamenti mandátumhoz jut a tavaszi választáson, az viszont már a csoda kategóriája, hogy két mandátumot szerezzen.

Lajos P. János