Megosztás
Egymás után futnak be a politikai vélemények Zuzana Čaputová péntek délelőtti döntésével kapcsolatban. Ahogy arról mi is beszámoltunk, az államfő az Alkotmánybírósághoz fordul a Btk. módosítása miatt, egyúttal javasolja, hogy a testület a döntése meghozataláig függessze fel a módosítások hatályba lépését.
Az államfő a döntése értelmében nem él a vétójogával, nem küldi vissza a parlamentbe újratárgyalásra a módosítást, mert akkor félő, hogy kiszaladnánk a törvény március 15-i hatályba lépésének határidejéből. Ahhoz, hogy az államfő az Alkotmánybírósághoz fordulhasson, alapkövetelmény volt, hogy aláírja a törvénymódosítást, "annak ellenére, hogy nem értek vele egyet – ezért is fordulok a testülethez. De ez az egy lehetőség létezik arra, hogy a módosítások egyetlen napra se lépjenek hatályba” – magyarázta pénteken délelőtt az elnök.
A törvényt Čaputová pénteken írta alá, a jövő hét elején meg továbbítja beadványát az Alkotmánybíróság felé. „Ennek oka, hogy legyen idő megjelentetni a változásokat a törvénytárban” – magyarázta. De akkor is elküldi a beadványt, ha a kormány húzná az időt a törvénytári megjelentetéssel, az államfő szerint az AB ebben az esetben is befogadhatja a beadványát.
Reagált a fejleményekre a kormánypárti Hlas is. Peter Pellegrini pártja szerint az államfő a Btk. esetében a politikát helyezte az emberek érdekei elé és csatlakozott azokhoz, akik a lakosságot riogatják a módosítások miatt. Pellegriniék úgy vélik, az elnök lehetetlenné tette, hogy a parlament esetleg tovább módosítsa az egyes rendelkezéseket, amelyekkel növelhetné az emberek biztonságérzetét.
Sokkal józanabbul látja a helyzetet az ellenzéki SaS. A liberálisok a Btk-módosítás által bevezetett változások leállításának egyetlen módjaként ítélik meg azt, hogy az államfő az Alkotmánybírósághoz fordul. Mária Kolíková igazságügyi exminiszter helyesli, hogy Zuzana Čaputová aláírta a törvényt, és a taláros testülethez fordul miatta. Ha megvétózta volna a módosítást és az visszakerül a parlamentbe, az és Alkotmánybíróságnak nem maradt volna ideje arra, hogy a hatályba lépése előtt döntsön róla. „Az egyetlen lehetőség a törvény megállítására minél hamarabb Alkotmánybírósághoz fordulni” – hangsúlyozta Kolíková, ezért egyetért az államfő döntésével. Szerinte a módosításnak olyan sok buktatója van, hogy ez elegendő lesz a hatályba lépésének felfüggesztéséhez, sőt a módosítások megszüntetéséhez. Az SaS képviselője abban is egyetért az elnökkel, hogy nem létezik semmilyen jogi akadály, ami miatt az Alkotmánybíróság ne foglalkozhatna a beadvánnyal. Még akkor sem, ha a módosítás esetleg nem jelenik meg addig a törvénytárban.
Az igazságügyi tárca által kidolgozott módosításokat a múlt héten szavazta meg a parlament. A törvény szerint megszűnik a Különleges Ügyészség, csökkenek egyes büntetési tételek és rövidül az elévülési idő, továbbá más súllyal esnek latba a gazdasági bűncselekmények során okozott károk. A módosításokat gyorsított eljárásban tárgyalta meg a parlament.
Robert Fico kormányfő szerdán írta alá a Btk. módosítását és hat nappal a megszavazása után küldte el az elnöki irodába. Egyúttal levelet írt Čaputovának, melyben az elévülési idők módosítását javasolta a bűncselekmények súlyosságától és büntetési tételük nagyságától függően.
Az államfő a teljes törvénymódosítást bírálta, illetve az elfogadásának módját is, vagyis a gyorsított eljárást, melyet törvénysértőnek tart. Emellett szerinte a módosítás számos részének káros hatása lehet a jogérvényesítésre és arra, hogy igazságot szolgáltassanak az embereknek. „Itt nemcsak a bűncselekmények elévülési idejéről van szó. A módosításoknak közvetlen és közvetett hatásai lesznek a vagyon ellen elkövetett bűncselekmények károsultjaira nézve” – szögezte le Zuzana Čaputová.
(TASR/para)