A paleoeszkimók örökítőanyagát hordozzák magukban az inuitok
A paleoeszkimók örökítőanyagát hordozzák magukban az inuitok - állapította meg egy német vezetésű kutatócsoport.
A mai inuitok elődei mintegy 800 évvel ezelőtt érkeztek Amerikába, és elnyomták az ottani lakosságot, akiket az archeológusok paleoeszkimóknak neveznek.
Ők azonban nem tűntek el nyomtalanul, mert örökítőanyagukat hátrahagyták az északi-sarkvidéki Amerika minden népében - írták a szakértők a Nature című tudományos lapban közzétett kutatásukban.
Stephan Schiffels, a jénai Max Planck Intézet tudósa és kollégái szekvenálták 48 prehisztorikus ember csontmaradványainak örökítőanyagát, és összehasonlították Szibéria, Alaszka, az Aleuti-szigetek és Kanada területén ma élő 93 ember örökítőanyagával.
Ennek alapján rekonstruálták a paleoeszkimók népesedésének történetét Alaszkában, Észak-Kanadában és Szibéria legészakkeletibb részén, Csukcsföldön.
Amikor e népcsoport tagjai ötezer éve a Bering-földhídon keresztül megérkeztek Ázsiából, keveredtek Amerika első lakóival, akik ekkor már kilencezer éve éltek ott és akiknek örökítőanyaga a déli őslakos amerikaiakéhoz hasonlít - fejtették ki a szakértők.
Az Aleuti-szigetek lakóinak és az Alaszka és Észak-Kanada erdeiben élő atabaszkoknak az elődei közvetlenül ettől a keverék csoporttól származnak.
A paleoeszkimók Alaszkába vándorolva az ottani őslakosokkal keveredtek, majd visszavonultak Csukcsföldre. Valószínűleg ezer éven át ott is maradtak és a helyi lakosság révén felfrissítették a vérvonalat, hogy aztán ismételten Alaszkába vándoroljanak, a Thule-kultúra képviselőiként.
Amikor 800 évvel ezelőtt a mai inuit és jupik nép elődei megérkeztek, a paleoeszkimók már nem önálló népként léteztek, és keveredtek az újonnan érkezettekkel. Így "örökítőanyaguk egy jelentős részét hátrahagyták az északi-sarkvidéki Amerika és az északkelet-szibériai Csukcs-félsziget minden akkortól máig élő populációjában" - fejtették ki a szakértők.
Nemcsak Kanada és Alaszka őslakossága, hanem egyesült államokbeli tagállamok őslakosai is ide tartoznak, például a forró és száraz Arizonában az apacsok és a navahók.
(MTI)
