Nem szükséges rossz, hanem a teljesség része – Sebezhetőre tervezve a komáromi Limes Galériában (FOTÓK)

2022. szeptember 26. - 16:51 | Kultúra

Pénteken nyílt meg a nagymegyeri származású képzőművész, Füzik Szilvia Sebezhetőre tervezve című egyéni kiállítása a Magyar Alkotó Művészek Szlovákiai Egyesülete (MAMSzE) szervezésében. A kiállításnak a komáromi Limes Galéria ad otthont október 14-ig.

Nem szükséges rossz, hanem a teljesség része – Sebezhetőre tervezve a komáromi Limes Galériában (FOTÓK)
Fotók: Cséfalvay Á. András (További fotókért kattints a képre!)
Füzik Szilvia 1992-ben született Dunaszerdahelyen, elsősorban vizuális alkotóként aktív, mely magába foglalja a festészetet, fotó és installációs elemeket. 2018 óta számos helyen kiállított, legutóbb Dunaszerdahelyen az NFG klubban volt látható önálló tárlata. Csoportos kiállítások keretén belül alkotásai megjelentek a komáromi Limes Galériában, Egerben, valamint Kolozsvárott, művészeti rezidens programokon. Jelenleg Nyáradon, a nagymamája házában kialakított műtermében alkot.

„Sebezhetőre tervezve – talán szokatlan szókapcsolat egy kiállítás címéhez. Miért is terveznénk bármit sebezhetőre, ha az emberben a túlélési ösztön dominál, mióta világ a világ. Mindannyian egy nyugalmi, biztonságos állapotra vágyunk, amiben minimalizáljuk annak lehetőségét, hogy fizikai, szellemi és lelki kár érjen bennünket. Mégis sokszor találjuk magunkat kiszolgáltatott állapotban, akárcsak Füzik feszítetlen nyers vászna a kiállítótér közepén, mely nem egy tudatos kompozíció eredménye, hanem annak a fajta sebezhetőségnek a végső kibontakozása, amit a természeti viszontagságok alakítottak” – fogalmazott megnyitó beszédében a kiállítás kurátora, Balla Rita design- és művészetmenedzser, kiemelve, a nagy méretű festményeken a horizontális-vertikális erővonalak adják a dinamikát, a pozitív és negatív felületek, a statikus és dinamikus ecsetvonások pedig egymásnak feszülve szembesítik a nézőt ezzel a formáktól mentes világgal.


Füzik Szilvia

„Az üresnek tűnő légies terek a helyenként impulzív ecsetkezeléstől és a vászonból kitüremkedő festékrétegtől válnak mégis kifejezővé. A művész felesleges részletekkel nem terheli a néző figyelmét. Ezt a sajátos-különös világot tiszta vizuális nyelvezettel alakította ki” – folytatta az értékelést Balla Rita.

A barokk templomtér közepén megjelent egy földbe állított létra is, amely visszatérő motívum a festőművész munkásságában, összeköti a fentet a lenttel, a külső világot a belsővel.

Füzik Szilvia a tárlata kapcsán hangsúlyozta, célja nem az elrettentés vagy a problémák sötét szemlélése, sokkal inkább egy nézőpontváltásra való ösztönzésről van szó. „Elfogadni, hogy legyen szó akár kollektív, akár egyéni sérelmeinkről, fájdalmainkról, traumáinkról, veszteségeinkről vagy kiszolgáltatottságról – nem szükséges rosszról beszélünk, hanem a teljesség részéről” – osztotta meg gondolatait a képzőművész.

Dorota Szafranko lengyel származású művészeti animátor reflexiójában Michel Foucault francia filozófus gondolataival vont párhuzamot, aki a publikációiban horizontként tekintett a halálra, mint az emberi sebezhetőség utolsó formája.

A kiállítást Mellár Dávid költő töltötte meg irodalmi tartalommal, aki gondolati síkra terelte a festőművész által felállított, belső indíttatású koncepciót. “Káosz és spontán alkotóenergia, amely szétfröccsen vagy épp vastag festékrétegként rakódik le a festményeken, rögzítve az elkenés mozdulatát. Esetleg terpentinnel marja le a felesleget egy létbeli alapállás színrétegeinek feltárásához, máskor a tudatalatti nyersvászna sejlik fel tusmintázatok formátlan törékenysége alól. Felhasadó és lenyugvó horizontok eldönthetetlensége, misztikus fénysejlések, égi jelenetek” – írta a tárlat egészéről.

Balla Rita beszédében kitért arra is, hogy kurátorként mindig is vágyott arra, hogy legyen egy olyan csapata, aki elkezdi (ki)használni a Limes Galériát, mindenestül. „Nemcsak a falakat látja, de a mélységet, a magasságot, a kiszögelést, a fényeket, tudja, hol reccsen a talaj. A végén ennek a csapatmunkának köszönhetően minden összeáll, és egy olyan kiállítást kapunk, ahol az épület igazodik a műalkotásokhoz és nem fordítva. Füzik kiállításánál minden megtalálta a helyét: a súrlófények a festményen, az ég felé nyúló létra és azok az irodalmi kiegészítések, melyek Mellár Dávid tollából születtek, kifejezetten erre a tárlatra” – zárta a kurátor.

A megnyitón Audry Desmond szingapúri kortárs performansz művész előadása örvendeztette meg a jelenlévőket, akit Farkas Attila jazz zongorista kísért.

A kiállítás október 14-ig megtekinthető a komáromi Limes Galériában.


(fl)