Nem mi döntjük el, hogy a muszlimok jönnek-e, vagy sem. Mi csak egy dolgot tehetünk...

Kovács Attila egyébként a hallgatóságból érkezett kérdésre válaszolva elárulta, nem muszlim. Kutatónak tartja magát. Mindig érdekelte a történelem, mert az sokat elmond a jelen gondolkodásáról. Már akkoriban is démonizálták az iszlámot, ezért is érdekelte a téma, és elkezdett vele foglalkozni. Brünni diákként aztán kikerült Jordániába arabul tanulni, ami egy fontos mérföldkő volt számára. Ami az iszlámon belül leginkább foglalkoztatja, az a vizualitás és az iszlám viszonya.

Az előadás témája mi más lett volna, mint az iszlám. Az érdeklődés kimondottan nagy volt, az eseményt át is kellett helyezni egy nagyobb terembe, mivel több mint száz ember érkezett a helyszínre. Az előadó először tisztázta a fogalmakat és az iszlám alapjait, majd ezután következtek a hallgatói kérdések és az azokra adott válaszok.

"Muszlim, mohamedán, hogy is van ez?"

– indított Kovács Attila.

Az “iszlám” a vallás neve, jelentése "Istennek való alávetés", a "muszlim" pedig az, aki ezt megtette. A "mohamedán" kifejezés igazából már elévült, a muszlimok sem igazán kedvelik, olyan, mintha egy keresztényre azt mondanánk, "pápista".

Az iszlám egy monoteista vallás, ami sok szempontból hasonlít a kereszténységhez és a zsidósághoz – ám az utóbbihoz áll közelebb –, Palesztina és Északnyugat-Szaúd-Arábia között keletkezett.

1,6 milliárd muszlim él szerte a világon, és az iszlám nagyon sokrétű, a világ más-más tájain a muszlimok máshogy élik meg vallásukat.

Iszlám egyház nem létezik, nincs közös vallási vezető, "nincs, aki megmondja a tutit, mint a keresztényeknél a pápa"

– fogalmazott Kovács.

Az iszlám legfőbb prófétája Mohamed, aki a 6. században, Mekkában született. 610 körül a fák megszólították: “Béke veled, Isten küldötte”, majd élete végéig kapta Allahtól a különböző kinyilatkoztatásokat. Mohamed egyébként nem tartotta magát vallásalapítónak, úgy tartotta, hogy ő az utolsó próféta. Az első próféta egyébként Ádám volt – aki az iszlám szerint muszlim, hiszen a vallás szerint mindenki annak születik.

Siíták és szunniták

A muszlimok többsége szunnita, és a siítáktól leginkább abban különböznek hogy szerintük az utolsó imám, aki egyszer eljön, és mindent a helyére tesz, még nem született meg, míg a siíták szerint már itt van csak nagyon régen elbújt, de egyszer majd “előjön”.

Mik az iszlám alapvető tanításai?

Ezek azokban a szövegekben találhatók, melyeket Allah küldött Mohamednek, ez a Korán, az iszlám szent könyve. Míg a Biblia tele van történetekkel, a Korán kinyilatkoztatásokat tartalmaz. A legfőbb kinyilatkoztatások:

• Az iszlám szerint egy Isten van.

• Az angyalok Isten akaratát érvényesítik, és dicsőítik Istent.

• Mohamed Isten küldötte, és hinni kell a prófétai küldetésben.

• Hinni kell a halhatatlan lélekben, a feltámadásban, és az utolsó ítéletben – amikor Isten megítéli az embert annak cselekedetei alapján.

• Az imámokban hinni kell – ez viszont csak a siítákra érvényes, a szunnitákra nem.

Az alapelveken kívül még öt dolog is van, amit egy muszlimnak meg kell tennie – rendszeresen, vagy legalább egyszer az életben.

• A muszlimnak őszinten meg kell vallania hitvallását – “Nincs isten Istenen kívül, és Mohamed az ő küldötte.”

• Napi ötszöri ima. Ez nem valamiért való imádkozás, hanem maga a hitvallás kinyilatkoztatása.

• Kötelező adakozás, alamizsna. A mai iszlám ezt vallási adóként hajtja be, és az állam osztja ki.

• Ramadán, vagyis a böjt, amikor a muszlimok napközben nem esznek, nem isznak, nem dohányoznak, nem élnek szexuális életet, és ilyenkor a konfliktus is tiltott.

• Mekkai zarándoklat - de ez is rugalmas, mert aki valamilyen okból kifolyólag nem tud elmenni, az lehetővé teheti valaki másnak (pl. anyagi segítséggel) , hogy az eljusson.

Ezeken kívül nagyon kevés dolog létezik, ami az iszlámban kötelező. Ilyen például az alkoholfogyasztás tilalma, de ez is rendkívül változó.

Bizonyos irányzatok még az alkoholos gyógyszerek vagy az arcszesz használatát is tiltják, másoknál csak a bor fogyasztása tiltott, de vannak olyan irányzatok, ahol csupán a célzott lerészegedés tilos.

A muszlimok általában disznóhúst sem esznek, de ez nem vallási, hanem inkább kulturális dolog – például a közel-keleti keresztények sem esznek sertést.

Szembetűnő dolog még a muszlim nők által viselt kendő, melynek három típusa van:

A hidzsáb a hajat takaró fejkendő, a nikáb az arcfátyol – ami a hidzsáb része is lehet, a burka pedig az egész testet borító, a szemnél rácsos fátyol, ami egy helyi jellegzetesség, csupán Afganisztánban és Pakisztánban használják, sehol máshol.

A Koránban egyébként szó nincs arról, hogy bármilyen kendő viselete kötelező volna, a könyv csupán annyit ír: Öltöztessétek a nőiteket megfelelő módon! – ami egy kimondottan kötetlen irányadás.

Az iszlám legfeljebb négy feleséget engedélyez a férfiaknak, és nem tiltott a válás. Az iszlám világban a polgári jog érvényes, már nem vallásjogi szempontból ítélkeznek.

"Sokszor félreértelmezzük az iszlámot. Elvileg a katolikusok sem élhetnek házasság előtt szexuális életet, de azért megteszik. A muszlimok sem fogyaszthatnak alkoholt, egy részük mégis megteszi, szóval az egész nem olyan dogmatikus, ahogy először gondolnánk. A felvilágosodás a muszlimok között is jelen van, és a civil és vallási élet sokszor elválasztódik” – mondja Kovács Attila.

“Ami a tévéből kijön, egy absztrakt információ. A tévében a radikális muszlimok kapnak helyet, az emberek többsége ezért velük azonosítja az összes muszlimot, ez viszont tévedés” – teszi hozzá a valláskutató.

A muszlimok és a kőolaj

"Kőolajfüggők vagyunk. Érdekes módon a legtöbb lelőhely olyan helyen van, ahol muszlimok élnek, és ezeken a vidékeken ebből kifolyólag is rengeteg a konfliktuszóna. Erről persze nem a muszlimok tehetnek, az olajat nem ők tették oda.

Ha legitim kormányok alakulnának a Közel-Keleten - amire egyébként semmi esély -, akkor talán nem jönnének a bevándorlók, viszont akkor többszörösére nőnének az üzemanyagárak, ami pedig Európában vezetne káoszhoz.”

"Rengetegen jönnek Európába a tőlünk különböző társadalmi hátérrel, legalábbis a politika ezt hangoztatja, de korábban még azt hangoztatta, hogy az európai értékek közül a tolerancia és a befogadás a legfontosabbak" - mutatott rá az ellentmondásokra a vallástörténész.

"A helyzet az, hogy nem mi döntjük el, a muszlimok jönnek-e, vagy nem. Nagyon úgy tűnik, hogy jönnek, és kész. Persze nem akarok ijesztgetni senkit, ez nem félelmetes. Nem félelmetesebb annál, mintha amerikaiak, vagy bárki más jönne. A legnagyobb hiba az, hogy nem beszélünk erről. Semmit nem tudunk róluk, a tudatlanság pedig oda vezet, hogy manapság a muszlimokról Közép-Európában már úgy beszélnek, mint a ’30-as években a zsidókról. Beszélnünk kell róluk, és meg kell ismernünk egymást, egy párbeszédet kell kialakítani."

"Nem mondom azt, hogy a párbeszéddel minden problémát megoldunk, de nem tehetünk úgy, mintha nem akarnánk tudomást venni róluk" - beszélt a hibás hozzáállásról az egyetemi docens.

Az arab tavasz megmutatta, hogy a muszlim világra nem lehet ráerőltetni egy európai politikai rendszert. Ahol az emberek politikai, gazdasági okok, vagy háború miatt nem tudnak megélni, onnan eljönnek. Aki viszont ottmarad, az könnyen radikalizálódik a kilátástalan állapotok miatt.

Miután a valláskutató bemutatta a muszlim világot, jöhettek a kérdések. Egy idősebb úr rögtön egy ilyennel indított:

"Említette, hogy az arabok napi ötször imádkoznak. Akkor egyáltalán ezek dolgoznak valamit?"

"A muszlimoknál nincs szombati vagy vasárnapi szabadnap, a legtöbben akkor is dolgoznak. Esetleg a pénteki ima idejére, péntek délután bezárják a boltot. A hétvége országonként változik, helyenként csütörtök-péntekre, máshol péntek-szombatra tehető. Nincs európai szintű pihenőnap, a Közel-Keleten kisebb vállalkozások működnek, más a gazdaság struktúrája, nincs teljesen kötött munkaidő. Nem lehet azt mondani, hogy kevesebbet dolgoznak, mint mi, csak más a felfogás."

Miért jönnek a bevándorlók?

"A háború sújtotta Szíriából az ember átmegy a határon, öt évet él egy menekülttáborban, és várja, hogy majd valahogy megoldódik a helyzet, de persze semmi nem oldódik meg, csak rosszabb lesz. Aztán a férfiak elmennek a városba dolgozni, de törökül nem beszélnek. Aztán jön a török állam, és azt mondják, hogy túl sok a migráns, nyissuk meg valahogy a határt, hunyjunk szemet afölött, hogy átcsónakáznak Görögországba.

Az emberek pedig, ha a semmi közepén tengeti életét egy menekülttáborban napi egy euróból, akkor persze, hogy el akar menni. Meghalni nem akar, tehát nem megy haza harcolni, inkább Európába veszi az irányt.

Ezek az emberek Törökországban is nagyon el vannak veszve, pedig az egy muszlim állam, és egész biztos, hogy Európában is el lesznek veszve. Viszont ha a kilátásaikat nézzük, teljesen logikus számukra, hogy Európát választják."

Képesek-e Európában integrálódni a menekülthullámmal érkező muszlim tömegek?

"A muszlimok is csak emberek. Ugyanúgy, mint mi. De tényleg. Vannak köztük szorgalmasak és lusták, nyitottak vagy zárkózottak, mint mindenhol. Ebből kifolyólag egyesek képesek a beilleszkedésre, másoknak ez nehezebb, és lesznek olyanok, akik erre képtelenek.

Aki már itt van, annak azonban esélyt kell adni rá, hogy bizonyos kompromisszumok mentén megélje identitását, mert nincs veszélyesebb, mint egy identitását vesztett ember.

Az integrációnak viszont időt kell adni, mert az nem hónapok, évek, hanem évtizedek alatt valósul meg.

A radikális iszlamisták táplálják az iszlamofóbiát

"Az európai iszlamofóboknak egy erős, radikális iszlám felel meg.

Az egésznek a pszichológiája abban gyökerezik, hogy akkor érzem magam erősnek, ha erős az ellenfelem.

Minél többet hallunk radikális muszlimokról, annál inkább növekszik az iszlamofóbia. Ez tulajdonképpen a hidegháborúban már ismertté vált elv továbbgondolása: vannak a gonoszok, és vagyunk mi, a jók. Ezen a ponton feltenném a kérdést:

Tényleg elképzelhető, hogy 1,6 milliárd muszlimból mindenki gonosz?

Ez nyilván nem így van. Az európai muszlimok között sok vallják azt, hogy európaiként akarnak élni, az iszlamisták pedig őket utálják a legjobban, mert számukra a belső ellenség a legnagyobb ellenség, szinte mint a kommunistáknál.

Az a gond, hogy a félelem nagyon fontos politikai tőke, egyes politikusok pedig ezt ki is használják, ami csak az idegengyűlölet terjedéséhez vezet.

Sajnos identitásunk részévé vált, hogy valakivel szemben definiáljuk magunkat, nem pedig önmagunkba nézve. Az sokkal nehezebb volna.

Az Iszlám Államról

"Az Iszlám Állam egy nagyon furcsa képződmény. Ők kombinálják a nagyon radikális ideológiát egy nagyon-nagyon modern mediális taktikával. Profik az imidzsük kialakításában. Tudják, ha felgyújtanak vagy lefejeznek valakit, az Európában vezető hír lesz, és ezt ki is használják propagandájukhoz.

Rendkívül negatív dolog, hogy ezeket a híreket az európai média egy az egyben átveszi. Ha megnézzük a lefejezéseket, az európai tévék leadták az egészet, míg az arab Al Jazeera ezt nem tette meg, a lefejezés kezdetekor leállították a videót, és ez kevésbé táplálja a félelmet.

Az Iszlám Állam jövőjéről nehéz beszélni.

Ha nem vennénk tőlük olajat – amit egyébként megteszünk, akkor nagyobb esélyünk volna ellenük. Sajnos ez van, török közvetítőkön keresztül Európa és az Egyesült Államok is olajat vásárol tőlük.

Másik bevételi forrásuk a műkincs-kereskedés. Amikor szétrombolták Moszulban a műemlékeket, azt nem azért tették, mert annyira gyűlölik a jelképeket – hiszen rengeteg saját jelképük van –, hanem azért tették, mert műkincsekkel üzletelnek. Az pedig világos, hogy ha a nem elszállítható műkincsek egy részét elpusztítják, akkor az elszállítható műkincsek értéke felmegy. A szervkereskedelemből is sok pénzt szereznek, és be kell vallanunk, hogy

"ügyfeleik" bizony a gazdag európaiak és amerikaiak – ugyanúgy, ahogy a műkincsek esetében.

Egy másik fontos dolog, hogy nem lehet őket kibombázni onnan, ez katonailag lehetetlen. Meg kell néznünk a világtörténelmet, és rájövünk, hogy eddig senkit nem lehetett teljesen megsemmisíteni. Mindig lesznek újak, ha nem ott, akkor máshol. Kerítés? Kerítés sem oldott meg még semmit hosszútávon, a lebontása után pedig sokkal több lesz a probléma, mint előtte."

Mi lesz, ha a menekülthullámmal szélsőséges muszlimok érkeznek Európába?

"Számunkra nagyon nehéz lesz bármit is kezdeni a muszlim szélsőségesekkel. Ha az idejövők egy részét képesek leszünk integrálni, ami rajtuk és rajtunk is múlik, akkor talán ők képesek lesznek kontrollálni a szélsőségeseket, és kivetni közösségükből ezeket a csoportokat. De

ha azt az utat választjuk, hogy éldegéljenek ezek a társadalom perifériáján, és a rendőrség majd korádban tartja őket, akkor biztosan nem tudunk úrrá lenni a radikálisok fölött.

Nincsenek tuti tippek, csak lehetőségek vannak, amelyek sok új problémát vetnek fől, de ezeket csak úgy lehet megoldani, hogy megvitatjuk őket, és megkérdezzük az érdekelt feleket.

Csak jó lehet az együttélés?

"Az együttélés egyáltalán nem csak jó lehet. Egy szóval sem mondtam, hogy az egész könnyű lesz. Arról beszéltem, hogy kommunikálni kell, mert a kommunikáció az, ami kivihet minket a kátyúból, merthogy kátyúban vagyunk, az biztos. Ha a kommunikáció az A-terv, csak egy háború lehet a B-terv. Tudom, hogy a kommunikáció nem old meg mindent, de az emberéletek kioltása még annyit sem. Én ha nem tudok a másikról semmit, akkor szeretnék megtudni róla többet. Persze ennek kölcsönösnek kell lennie. Ez nem egy eldöntött dolog, hogy ha beszélni fogunk a muszlimokkal, akkor minden megoldódik. De azért valami esély mégiscsak van rá, mert ha racionálisan gondolkozunk, a párbeszéd az egyetlen járható út.

(para)