Megelőzhető lett volna a gyerekdoki meghurcolása, ha a rendőr vagy az ügyész tudja, mi az a vírus

2016. július 11. - 08:58 | Belföld

A döntő szakértői vélemény már az előkészítő eljárás során rendelkezésükre állt.

Megelőzhető lett volna a gyerekdoki meghurcolása, ha a rendőr vagy az ügyész tudja, mi az a vírus
Fotó: SME

A pozsonyi gyermekklinika egyik főorvosának, Marcel Brennernek a neve fél évig rezonált a médiában, miután gyermekeket ábrázoló pornográf felvételeket találtak a gépén. Múlt csütörtökön első fokon felmentették a vád alól. Az indoklás szerint ugyanis nem bizonyítható, hogy szándékosan töltötte le a gépére azokat a felvételeket, az pedig végképp, hogy fizetett is volna értük.

Az ezzel kapcsolatos szakértői véleményt Eduard Jenčo bűnügyi informatikai szakértő dolgozta ki, és a megállapítása már rendelkezésre álltak a rendőrségi vádemelési javaslat benyújtása előtt. Csakhogy a vizsgálótiszt valószínűleg nem jól értelmezte azokat.

Jenčo a SME napilap érdeklődésére megerősítette, hogy a megállapításai nem térnek el attól, mint amivel a bíróság indokolta a felmentő ítéletet. "A probléma, hogy a rendőrök nem értették meg a szakértői véleményben közölt tényeket" - szögezte le.

Peter Kováč, a Nagyszombati Egyetem Jogi Karának docense ennek kapcsán elmondta, hogy az ilyen ügyekben bizonyítani kell a szándékosságot is, tehát hogy a gyanúsított tudtával történt a gyerekpornó letöltése vagy tárolása.

Jenčo szerint a vizsgálótisztnek rá kellett volna kérdeznie arra is, hogy a számítógépet megfertőzhette-e vírus, illetve hogy az miként működik, továbbá hogy átvehetik-e az irányítást a gép felett akár kívülről. A szakértői véleményben ugyanis csak a vizsgálótiszt kérdéseire felelhetnek, és nem térhetnek el azok tárgyától.

Brenner esetében éppen ez a legvalószínűbb. Egy vírussal kerülhettek a doki gépébe, az ő tudta nélkül. Az ilyen vírusok működési elve, hogy a mit sem sejtő felhasználó tudta nélkül egyfajta közvetítőként használják az illető gépét a szerverek és a pornót valójában letöltő felhasználók között.

Jenčo úgy látja, hogy az ilyen esetek elkerülhetőek volnának, ha a rendőrségi vizsgálótiszteket, ügyészeket és bírókat folyamatosan képeznék ezen a területen is, vagy ha a rendőrök ismereteit bővítenék a digitális nyomokat illetően.

Az észlelések rossz értelmezése szerinte nem feltétlenül jelenti azt, hogy a nyomozó kudarcot vallott.

Hogy a konkrét esetben hol történhetett hiba, arra egyelőre senki nem reagált. A rendőrség nem nyilatkozott róla, mert még nincs lezárva az ügy. Az ügyész ugyanis fellebbezett az első fokú döntés ellen.

(SME/para)