Kis Pöstyén válhatna Nagymegyerből, de most még a fürdő is alig bír megnyitni
A Nagymegyeri Szállásadók Szövetsége, illetve egyéb helyi vállalkozók dolgoztak ki egy 15 éves idegenforgalmi fejlesztési koncepciót, melynek célja az volna, hogy Nagymegyer fürdőhely (kúpeľné miesto) státuszt szerezzen, a fürdővizét pedig természetes gyógyvízzé nyilvánítsák.
A koncepciót, illetve a rá kapcsolódó szándéknyilatkozatot Balázs Péter független képviselő terjesztette fel az önkormányzat legutóbbi ülésén. Kifejtette, hogy mintegy két éve már annak, hogy különböző szlovákiai fürdővárosokban jártak, ahol betekintést nyerhettek a működésükbe, illetve olyan elképzeléseket gyűjtöttek, amelyek átültethetők a nagymegyeri körülmények közé is.
Ebből született aztán a koncepció, melynek részleteit a szállásadók szövetségének egyik tagja, Varga Martin vázolta fel.
„A törvény nem ismeri a fürdőváros kifejezést, az inkább csak egyfajta marketingfogás. A fürdőhely viszont egy kijelölt, körbehatárolt terület egy adott város területén belül, ahol a látogatók természetes gyógyvíz segítségével gyógyulhatnak” – jegyezte meg.
Kifejtette, hogy az olyan városok életét, amelyek ezzel a státusszal bírnak, természetes módon befolyásolja az ottani fürdő. „Szlovákia gazdag természetes ásványvizekben, természetes gyógyvizes fürdőkből kevesebb van” – fogalmazott.
Bemutatott egy grafikont is a fürdő elmúlt tizenöt évének látogatottságáról, rajta egy vonallal az 50 ezres létszámnál. A grafikonon látható, hogy a nyári hónapokban a látogatószám ezt jócskán meghaladja, szezonon kívül viszont alatta marad. Ez a szám viszont egy becslés arra vonatkozóan, hogy a természetes gyógyvizet kínáló fürdőhely státusza az új vendégkörrel milyen számokat eredményezhetne az egész évben.
Eszerint éves szinten legalább 180 ezer fővel emelkedhetne a nagymegyeri fürdő látogatottsága, arról nem is beszélve, hogy a gyógykezelésre érkező vendégkör egy vagy két hétig is marad, és általuk a városban a fürdőre nem közvetlenül kapcsolódó vállalkozások is nyernek.
Varga Martin elmondta azt is, hogy a természetes gyógyvízzé nyilvánításhoz akkreditált laboratóriumok segítségével 3-5 éven keresztül kellene megfigyelni a termálfürdő által használt furatokból eredő víz összetételét, illetve annak állandóságát. Mivel nem új furatokról van szó, így szerinte ehhez 3 év is elegendő lenne.
Lapos Ildikó alpolgármester felhívta a figyelmet arra, hogy a fürdőhely státuszhoz az erre a célra meghatározott területen jelentős korlátozások lépnének életbe, például nem lehetne 6 méternél mélyebbre fúrni, és az állattenyésztés is tilos. Varga Martin erre úgy reagált, hogy egy ilyen státusz nem az egész várost érintené, hanem csak pontosan meghatározott parcellákat.
Néveri Sándor képviselő, egykori polgármester emlékeztetett arra, hogy különböző fórumokon ezt a témát már mintegy 20 éve tárgyalták, éppen ezért támogatja, hogy a szándéknyilatkozatot tudomásul vegyék. Hozzátette, ez az egész még egy hosszú távú folyamat, mely során sokkal többet tudhatnak meg arról, mivel jár egy ilyen státusz.
„Nem vagyok meggyőződve róla, hogy ez átültethető Nagymegyerre, de szeretnék többet tudni róla” – húzta alá.
Pozitívan állt hozzá Holényi Gergő polgármester is, aki jelezte, hogy ha szükséges, lakossági fórumokat hív össze annak érdekében, hogy megvitathassák a koncepció részleteit, és minden észrevételt beleépíthessenek.
Mindeközben a fürdő viszont még mindig zárva van. A kormány szigorított körülmények között, de január 19-től már lehetővé tette a megnyitásukat, és például a dunaszerdahelyi Thermalpark meg is nyitott ezen a dátumon. Nagymegyer viszont nem, és ugyan a szállásadók levélben érdeklődtek a termálfürdő vezetésénél, többet nem sikerült megtudniuk.
Holényi Gergő a képviselő-testületi ülésen tájékoztatott arról, hogy a kitűzött dátum február 10., a mintegy háromhetes csúszást pedig több tényező is befolyásolta.
„Miután ősszel bezártak a fürdők, mi, hogy spórolni tudjunk, több medencét is leengedtünk. Miután viszont felengedjük őket, három héten keresztül minden nap vízmintát kell biztosítanunk, amit a regionális közegészségügyi hivatal kivizsgáltat, majd kijönnek, és ha mindent rendben találnak, kiadják a működési engedélyt. Reményeim szerint a 10-ikei határidőt a fürdő tudja tartani” – fogalmazott, hozzátéve, vélhetően három medencéven és a szaunavilággal indulhatnak.
Elmondta azt is, hogy miután a fürdő a Tatrabanka kliense, és a bank egy új szoftverrendszert helyezett üzembe, így a fürdő új beléptetőrendszerét a kivitelező nem tudta üzembe helyezni. A bank február 6-i haladékot kapott.
A polgármester január első felében köszönőlevelet küldött a nagymegyeri szállásadóknak, amiért a szállásadói illeték befizetésével az elmúlt három évben mintegy 950 ezer euróval járultak hozzá a város költségvetéséhez és beruházásaihoz.
Mellékelt egy 909 ezer eurós beruházási listát is, amelynek egyes tételeit szavai szerint ebből a pénzből sikerült megvalósítani. A képviselők egy része viszont megkérdőjelezte ennek a listának a hitelességét, elsősorban amiatt, mert tudomásuk szerint az illetékből származó összegeket a város más célra fordította.
(SzT)
