Kevés a magyar hely Besztercebánya megye középiskoláiban, Simon Zsolt szerint sérülnek a gyerekek jogai, ezért az ombudsmanhoz fordult

2021. július 2. - 17:18 | Belföld

Korlátozza az állam a magyar gyerekek oktatáshoz való jogát Besztercebánya megyében, állítja Simon Zsolt, a Magyar Fórum (MF) elnöke, ezért az ombudsmanhoz fordult. A kialakult helyzetet a megyének kellene orvosolnia, mivel ő hagyja jóvá, hogy melyik középiskola hány osztályt nyithat és milyen létszámmal. Csúsz Péter (MKP) szerint a probléma már évtizedes, és a tanárhiány a legnagyobb probléma. Viszont elismerik, hogy a helyzet eredményeként évente akár több száz olyan fiatal is lehet, aki munkanélküliként kezdi meg „aktív” életét.

Kevés a magyar hely Besztercebánya megye középiskoláiban, Simon Zsolt szerint sérülnek a gyerekek jogai, ezért az ombudsmanhoz fordult
Fotó: Paraméter

A szükségesnél jóval kisebb létszámban tanulhatnak magyarul középiskolában a Besztercebánya megyei magyar fiatalok, állítja az alapiskolások és a középiskolai helyek számának elemzése alapján a Magyar Fórum. Simon Zsolt pártelnök szerint évfolyamonként akár 700 hely is hiányozhat, legalábbis ekkora a különbség a végzős alapiskolások és a magyar nyelven indított középiskolai szakokra felvehető tanulók száma között.

Ezer helyett 276?

Sokkal több a végzős magyar alapiskolás, mint az első magyar középiskolás. „A magyar tannyelvű alapiskolákba járó gyerekek aránya Besztercebánya megyében az elmúlt években 14-16 százalék körül mozgott, egy évfolyamba 900-1000 tanuló járt – magyarázta a Paraméternek Simon. – Ezzel szemben a magyarul tanulható szakokon a középiskolai helyek száma a 2021/22-es tanévben mindössze 276 lesz, ami az összes középiskolai helynek az 5,82 százaléka.”

Simon szerint ezzel a megye arra kényszeríti a magyar alapiskolásokat, hogy szlovák középiskolában folytassák tanulmányaikat.

„Nem IT szakemberek, hanem kőművesek, vízvezeték-szerelők, bádogosok stb. képzéséről beszélünk, tehát olyan szakemberek képzéséről, amikből nagy hiány van a munkaerőpiacon is” – állítja Simon.

A munkanélküliség is jelentősen csökkenthető lenne a megyében, ha a fiatalok szakoklevéllel a zsebükben kezdhetnék meg aktív életüket. „Ezért mondjuk, hogy a megye szívesebben látja a fiatalokat a munkanélküliek nyilvántartásában, mint a középiskolákban, szakmát tanulva” – állítja Simon. Úgy véli, hogy évente akár 500 is lehet azoknak a 16 éveseknek a száma, akik az iskolaköteles korból kinőve, középiskolai végzettség nélkül kerülnek a munkanélküli nyilvántartásba részben azért, mert szlovák iskolába kellett járniuk.

„Ez tíz év alatt 5000 munkanélküli, akinek nincs szakmája, ne csodálkozzunk, ha magas a megyében a munkanélküliség” - mondja Simon.

Simon: Valami nagyon nem működik Besztercebánya megyében

A Magyar Fórum elnöke szerint Besztercebánya megye a többi magyarok lakta megyéhez képest is sokkal rosszabb helyzetben van ebből a szempontból. Nagyszombat és Nyitra megyékkel összevetve is aránytalanul kevesebb a magyar középiskolai hely a megye középiskoláiban. „Nagyszombat és Nyitra megyékben a magyar középiskolai helyek aránya jóval közelebb van a magyar lakosság arányához a népszámlálási adatok alapján” – magyarázta a Magyar Fórum elnöke.

Nagyszombat megyében a magyarok aránya 21,04%, a magyar középiskolai helyeké pedig 20,45%, Nyitra megyében a magyarok aránya 24,02%, a magyar középiskolai helyeké pedig 18,62%.

„Nyilvánvaló, hogy valami nem jól működik Besztercebánya megyében, ezért fordultunk az emberi jogi biztoshoz, hogy vizsgálja meg, hogy a megye nem követ-e el törvénysértést – mondta Simon.

– Szerintünk ugyanis a megye az, akinek biztosítania kellene az anyanyelvi oktatást a középiskolai szinten.” Az oktatási minisztérium útmutatása is azt mondja, hogy a megyének figyelembe kell venni a nemzetiségi arányokat a középiskolai helyek meghatározása során.

Csúsz: 30 éve ilyen a helyzet

Csúsz Péter, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) megyei képviselője elismeri, hogy nem jó a helyzet, de úgy véli, nem az akarat hiányzik, a legnagyobb problémát a magyarul is oktatni képes tanárok hiánya okozza. „Simon Zsolt elég későn ébredt, ezt a helyzetet sajnos így hoztuk a szocializmusból, így örökölte meg a megye 2001-ben, amikor ez a hatáskör hozzá került az államtól – magyarázta a Paraméternek Csúsz. – Ma annyiban jobb a helyzet, hogy létrejött egy református gimnázium, és lett egy magán szakközépiskola Rimaszombatban.”

Csúsz attól tart, hogy a helyzet nemhogy javulni fog, de egyre rosszabb lesz. „Nincs magyar szaktanár, ha a mai kornak megfelelő szakokat akarunk nyitni, akkor nem találunk megfelelő szakembert” – állítja a megyei képviselő.

Szerinte a megye részéről nincs akadálya a magyar középiskolai helyek bővítésének, sokszor az érdeklődés hiányzik. „A losonci építészeti szakközépiskolában kétnyelvű az oktatás, öt éven át nem volt magyar jelentkező, a minimális létszámot sem tudtuk feltölteni – magyarázta Csúsz. – Tavaly sikerült nyitni egy osztályt.”

Füleki példák

Simon példának a füleki szakközépiskolát hozta fel, amelyről azt tartják, hogy magyar szakközépiskola, de hivatalosan szlovák a tanítási nyelve. „A gyerekeket szlovákul próbálják tanítani, de a legtöbben nem értik a tanítási nyelvet” – állítja Simon.

Csúsz elismeri, hogy ebben az iskolában van több magyar vagy magyarul is értő, beszélő tanár, ők segítik is azokat a tanulókat, akik nem jól beszélnek szlovákul.

„Az igazgatónak kell mérlegelnie, hogy az egyes szakokra jelentkezett-e annyi magyar tanuló, hogy érdemes magyar osztályt nyitni. Hat tanulóval nem lehet osztályt nyitni a normatív rendszerben” – véli Csúsz.

Van, ahol sok is a magyar hely: a füleki gimnáziumba 19 tanulót vehetnének fel, de csak 12-en jelentkeztek. Csúsz szerint azt is nehéz eltalálni, hogy melyik évben hány helyet biztosítsanak egy adott szakra, mivel ezt már előző évben ősszel el kell dönteni.

„A losonci pedagógusképzőbe tavaly alig volt jelentkező, idén viszont a 19 helyre 45-en jelentkeztek, 28-an a felvételit is jól megírták” – magyarázta Csúsz.

Az is nehézséget jelent, hogy a megye által javasolt helyeket az oktatási minisztérium hagyja jóvá, szintén jóval a felvételi előtt. „Azon már nem tudunk változtatni, amit a minisztérium jóváhagyott” – mondta az MKP-s képviselő. Ő a megye részéről nem lát problémát, a megyei vezetés nyitott a javaslatokra.

Mindenkinek joga van az anyanyelvén tanulni

Simon viszont úgy véli, biztosítani kell minden gyerek számára a magyar nyelvű középiskolai képzést, ha ő ezt szeretné, és ezt a megyének kellene biztosítania.

„Az mindegy, hogy szlovák iskolában nyitnak magyar osztályt vagy új magyar középiskolát hoznak létre, a lényeg, hogy a gyerek az anyanyelvén tudjon tanulni, és elérhető legyen számára a középiskolai végzettség” – mondta Simon.

Szerinte külön téma a Nagykürtösi járás. „A megye abban a járásban egyetlen magyar osztályt sem nyit. Tehát a Nagykürtösi járásból minden gyereknek másik járásba kell utaznia, ha magyarul akar tanulni” – mondta Simon. Ezt elismeri Csúsz is azzal, hogy a Nagykürtösi járásban soha nem volt magyar középiskola, még a szocializmusban sem.

A szegénység is nagy akadály

Besztercebánya megyében a magas munkanélküliség miatt a szociális helyzet is nehezíti a gyerekek számára a középiskolai végzettség megszerzését.

„A Rimaszombati járásban nem ritka, hogy a gyerekeknek naponta 30-40 km-t kell utazniuk a járási székhelyre a középiskolába. Az állam nem téríti az utazási költségeiket, egy szegényebb család – és nem kell, hogy roma legyen – nem biztos, hogy meg tudja engedni magának a gyermek taníttatását. Kollégium nincs, vonat – amin ingyen utazhatnának – szintén nincs, tehát sokszor a gyerek marad otthon, képesítés és munka nélkül” – mutatta be sok gömöri fiatal kilátásait a Magyar Fórum elnöke.

Azt Csúsz is elismeri, hoyg sok család él rossz anyagi körülmények között, de úgy véli, ebben is vannak kisebb előrelépések. Most Rimaszombatban szeretnének magyar kollégiumot nyitni.

„Szakkollégiumot szeretnénk létrehozni, hogy a magyar diáknak ne kelljen a szlovák kollégiumban lakni – mondta Csúsz.

– Azt akarjuk, hogy ha van egy ügyes ipolynyéki gyerek, aki olyan szakot akar tanulni, ami csak Rimaszombatban tanulható, az ne kerüljön szlovák kollégiumba.”

A gyereklétszám szerint nem csökken a magyarok száma

Simon szerint a számok azt mutatják, hogy legalábbis Besztercebánya megyére nem igaz, hogy fogy a magyar, mivel a magyar tanulók aránya átlagosan mintegy 5 százalékponttal magasabb, mint a magyarságnak a 2011-es népszámláláson mért aránya, amely 10,23%-ot mutatott.

„Nagy hibának tartom, hogy a magyar közösség elfogadta, hogy fogyunk, pedig ez abszolút nem igaz” – magyarázta a Magyar Fórum elnöke.

Járási adatok szerint ugyanis a Losonci járásban 1996-ban 213 diák volt elsőben, 2020-ban pedig szintén 213 tanulót írattak be elsőbe. „Százalékban kifejezve ez 10 százalékpontos emelkedés a magyar tanulók javára” – állítja Simon. Hasonlóak az adatok a Rimaszombati és a Nagyrőcei járásokban is.

Lajos P. János