Elfogadta a finn parlament a NATO-csatlakozásról szóló jogszabályt

A tervezetet még Sauli Niinistö finn köztársasági elnöknek is jóvá kell hagynia ahhoz, hogy törvényerőre emelkedjen.

Finnország – Svédországgal együtt – tavaly májusban, három hónappal az Ukrajna elleni orosz háború kezdete után adta be csatlakozási kérelmét a NATO-hoz. Finnországnak 1340 kilométer hosszú közös határa van Oroszországgal, amelynek védelméért mind ez ideáig egyedül volt felelős.

Ahhoz, hogy a két ország teljes jogú tagja lehessen az észak-atlanti szövetségnek, mind a 30 jelenlegi tagállamnak ratifikálnia kell a csatlakozási jegyzőkönyvüket.

Hivatalos török közlés szerint a finn-svéd csatlakozásról szóló egyeztető tárgyalások március 9-én folytatódnak. Recep Tayyip Erdogan török elnök azt mondta: országa kész jóváhagyni a finn csatlakozást, szemben a svéddel. Törökország kezdetektől ellenezte a svéd csatlakozást, mert megítélése szerint Svédország kurd terroristáknak szolgál menedékül.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kedden, a szavazást megelőző napon Helsinkibe utazott, és találkozott Sanna Marin finn miniszterelnökkel, valamint közös sajtótájékoztatót tartott vele. Ezen a csatlakozási szerződés ratifikálására szólította fel a tagállamokat. Marin is ezt tette, és azzal érvelt a finn NATO csatalakozás mellett, hogy a tagság az egyetlen olyan körülmény, amelyet Oroszország tiszteletben tart.

Közben Budapesten a magyar kormány időhúzását bírálták az ottani ellenzéki pártok a svéd és a finn NATO-csatlakozás szerdai parlamenti vitáján. Az Európai Unióban már csak Magyarország nem ratifikálta a két északi állam felvételét, a NATO-ban pedig Törökország az egyetlen kakukktojás rajtunk kívül.

Az ukrajnai orosz invázió miatt a két ország már tavaly nyáron beadta csatlakozási kérelmét, de a magyar parlament változatos kifogásokkal halasztotta el a ratifikációt. Sanna Marin finn miniszterelnök még tavaly szóvá tette a késlekedést, nemrég a finn elnök is rátelefonált Orbán Viktorra.

MTI/para