Felismerte vasrudas támadóját, de több mint négy éve jogerős ítéletre vár a nagyudvarnoki B. János!

Illusztráció

A LÉNYEG:

2015. február 17-én hajnali fél egy után támadták meg a munkahelyéről hazaérkező nagyudvarnoki B. Jánost. A támadó egy vasrúddal ütötte meg több helyen, többek között a fején is, B. Jánosnak azonban a dulakodás közben sikerült lerántania a másik férfi arcát takaró maszkot.

B. János a támadás után helyszínre érkező családtagjainak, a mentőknek és a rendőröknek, majd a büntetőper során is végig azt állította, hogy a vasrudas elkövető egy bizonyos M. József pozsonyeperjesi származású fiatal férfi.

M. József végig tagadta bűnösségét, a tárgyalás során pedig egy bizonyos N. Sz. biztosított számára alibit. A bíróságon eskü alatt vallotta, hogy a feltételezett elkövető nála volt – egyébként szintén Nagyudvarnokban, azon a bizonyos hétfő éjszakán, és éppen filmeztek.

Minden egy helyen a nagyudvarnoki verésről.

Tavaly június ötödikén a Dunaszerdahelyi Járásbíróság szenátusa bűnösnek találta M. Józsefet, és ugyanezen szenátus korábbi ítéletével szemben ezúttal négy év letöltendő börtönbüntetésre ítélte egy minimális szigorítású intézetben. A korábbi ítélet a súlyos testi sértésnél kiszabható büntetési tétel alsó határa alá ment, és három év felfüggesztett börtönbüntetést rótt ki rá, négy év próbaidővel.

Értesüléseink szerint a tavaly június elején meghozott ítélet után augusztus közepén kézbesítették a járásbíróságra a vádlott fellebbezését, míg szeptember végén a sértett ügyvédjének reakcióját. Azóta is több mint félév telt el, mire kiírták a fellebbviteli, azaz a Nagyszombati Kerületi Bíróság tárgyalását ez ügyben. Ezzel pedig már meghaladtuk a négy évet, ami a bűncselekmény elkövetése (2015 február) és az esetleges jogerős ítélet elkövetése óta eltelt.

Fellebbezésében a vádlott ügyvédje ugyanazt kéri, mint az első ítélet után, tehát hogy a kerületi bíróság törölje az első fokú ítéletet, és rendelje el az ügy újra tárgyalását.

Az ügyvéd szerint a bíróságnak az ártatlanság vélelmét feltételező „in dubio pro reo” alapelv szerint kellett volna eljárnia, és amennyiben felmerül bármilyen kétely a vádlott bűnösségével kapcsolatban, akkor azt nem szabad az ő kárára kiértékelni. Márpedig úgy látja, hogy a bíróság számos bizonyítékot önkényesen értékelt, vagy nem értékelt ki kellőképpen, miközben a védelem által felsorakoztatott számos bizonyítékot nem vett figyelembe.

Emlékeztetett például az alibire, amit két, de minimálisan egy tanú biztosított a vádlott számára, állítva, hogy a bűntény elkövetése idején náluk volt – egyébként ugyanabban a faluban, ahol a bűntény történt, miközben a vádlott pozsonyeperjesi – és szerinte a szavaikat a bíróság az eljárás során nem cáfolta.

Az ügyész tavalyi záróbeszédében viszont kifejtette, hogy az alibit biztosító N. Sz., akinek neve egyébként felbujtóként is felmerült, saját maga ébresztett kételyeket vallomásával szemben, mikor mindennemű felhatalmazás nélkül járt utána, a szomszédja házán van-e térfigyelő kamera, mivel az általa választott módszer arra utalt, hogy ki akarhatta deríteni, lehetett-e bármi terhelő a felvételeken.

Kétségbe vonta a rekonstrukció során rögzített tényeket is, például azt, hogy a sértett, B. János végig azt állította, hogy a támadó a jobb kezével ütlegelte őt, miközben a szakértői vélemény igazolta, hogy mindkét kezével támadhatott, emellett a vádlott igazoltan balkezes. A védőügyvéd szerint a bíróság önkényes módon értékelte ezt a részletet, amikor kijelentették, hogy nem fogadják el érvként, mivel a bűntény megtörtént, ahogy azt is, hogy a vádlottnál talált tárgyak vizsgálata sem számít igazán, mivel azokat a vádlott kicserélhette.

Ismert, hogy M. József kocsijában, a bűntény másnapján történt őrizetbe vételekor találtak fekete öltözéket, sapkát, és egy kormányrögzítő vasrudat, amiről a károsult állította, hogy olyannal támadták meg. Az eljárás során azonban ezeken semmilyen biológiai nyomot nem találtak az áldozattól.

A védőügyvéd szerint viszont az a tény, hogy ezeket megtalálták nála, épphogy az ártatlanságát támasztják alá, mivel ha el akarta volna tüntetni a nyomokat, akkor bizonyára nem hagy az autójában ilyen dolgokat – ami pedig azért történhetett mégis, mivel biztonsági őri munkájához volt rá szüksége, ráadásul azokat más személyekkel együtt használta, amit alátámaszt a vizsgálat is, mely során kevert DNS-mintát találtak róla. Kizárva azt, hogy abban a sértett biológiai nyoma is megtalálható.

Érthetetlennek tartotta az ügyvéd azt is, hogy amennyiben a kezdetektől fogva ismert volt a támadó kiléte és lakhelye is, akkor a rendőrség miért nem tett meg mindent azonnal az őrizetbe vételéhez, és miért csak másnap vették őt őrizetbe a munkahelyén, Dunaszerdahelyen – eközben említést tesz arról is, hogy a rendőrség ráadásul járt Pozsonyeperjesen, ahol M. József lakik, de el is jöttek, mert nem találták ott az autóját. Ezzel az ügyvéd szerint elmulasztották annak lehetőségét, hogy az azonnali előállításnál esetlen olyan bizonyítékokat rögzítsenek, amelyek az ártatlanságát támasztják alá, vagy éppen olyanokat, amelyekről a bíróság hipotetikusan állítja, hogy eltüntethette azokat.

Az ügyvéd tanúvallomásokra hivatkozva kétségbe vonta a vádlott nyakán talált seb forrását is (a sértettel való dulakodás helyett a barátnője okozta, miközben kiszívta a nyakát), és azt is cáfolni próbálta, hogy a sértett házán lévő szenzoros fényszóró bekapcsolhatott a támadás helyszínén, több méterre onnan.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a fellebbviteli bíróság ajánlása alapján az újratárgyalás során széleskörben ki kellett volna értékelnie a bizonyítékokat, szerinte azonban ez még mindig nem történt meg, a fentiekkel együtt pedig véleménye szerint nem sikerült minden kétséget kizáróan bizonyítani a vádlott bűnösségét, ezért is kéri az újratárgyalás elrendelését, ismét.

A sértett ügyvédje reakciójában kifejtette, hogy B. János a megtámadása után, majd az eljárás során végig ugyanazt állította, miszerint felismerte támadóját, és azonnal meg is nevezte őt.

Hogy a bíróság mivel indokolta tavaly az elmarasztaló ítéletet, arról ITT írtunk. És hogy a fellebbviteli szerv hogyan értékeli az első fokú ítélet indoklását, továbbá a fellebbezést, az kiderül kedden.

(parameter)