Bemutatták, merre haladna az R7-es Dunaszerdahely és Albár között, de rögtön akad itt egy-két bibi
Hétfőn délután nyilvános fórumot tartottak a Nemzeti Autópálya-kezelő Társaság (NDS) kezdeményezésére az R7-es gyorsforgalmi út környezeti hatásai kapcsán Egyházkarcsán.
Az NDS megbízásából a zsolnai Enviconsult társaság készítette a környezeti hatástanulmányt, a cég képviseletében pedig Peter Hujo vázolta a részleteket.
Már öt és fél éve annak, hogy a környezetvédelmi minisztérium kiadta a végső állásfoglalását azzal kapcsolatban, hogy Egyházgelle és Dunaszerdahely között azt a variánst támogatják, mely a 63-as mentén halad a Csallóköz központjáig, majd azt szintén a 63-as mentén, délről, Dunaszerdahely és Ollétejed között kerüli el. Felmerült akkoriban egy északi variáns is Kisudvarnok, Nagyudvarnok, majd Csallóközkürt felé, de ezt elvetették. Továbbá a korábbi tervek szerint a gyorsforgalmi innét Hegyéte felé vette volna az irányt, majd a falu, illetve a hozzá tartozó Balázsfa között haladt volna tovább. Nos, ez a verzió is elsikkadt.
A most felvázolt két variáns mindegyike Ollétejedtől Pódafa felé halad, délről kerülve a falut:
Majd Pódafa és Nagymad között, utóbbit immár északról kerülve:
Végül Albárt ismét délről elkerülve keresztezné a 63-as főutat Albár és Alistál között:
Az 1-es és a 2-es variáns között nüansznyi az eltérés. Távolságban alig mérhető, az első 9,643, míg a második 9,759 km-rel számol, mindkettő esetében 16 hídra lenne szükség (494, ill. 485 méter hosszan), az első esetben 3,913 km, míg a másodiknál 3,584 km zajvédő falat kellene kiépíteni.
Egy-egy nagy, lehajtókkal megtűzdelt kereszteződés lenne Dunaszerdahely és Ollétejed között (nagyjából ott, ahol most a bősi úti felüljáró található a 63-asnál), valamint Albár és Alistál között, emellett az R7-es keresztezné - vélhetően híddal megoldva a Pódafa és Nagymad, illetve a Nagymad és Albár közti harmadosztályú közutakat.
A felvázoltak szerint az első variáns mellett szól, hogy egy kevéskével rövidebb és egyenesebb a gyorsforgalmi, ezáltal a beruházási költségek is alacsonyabbak, és kevésbé érinti a termőföldeket. A másik oldalon nagyobb mértékben érinti az erdős területeket, és több száz méterrel hosszabb zajvédő falra volna szükség. Ami az első variáns hátránya, az tulajdonképpen a második előnye. Az érintett szervek az egyes variánst preferálják.
Mint a címben is említettük, két konkrét észrevétel merült fel a fórumon. Az egyik Albár községből érkezett, egyrészt Bereczk Oszkár polgármestertől, illetve Cseh Peter helyi lakostól és társaitól. Ők azt kifogásolták, hogy
az Albár déli részén lévő lakóövezet egy részétől a gyorsforgalmi csak mintegy 80-170 méterre haladna, ami nagyon csekély távolság, és egyrészt a látványt is rontja, másrészt zajvédő fal telepítése ellenére is zavaró lehet.
A polgármester az út görbületét javasolta módosítani, a lakosok is azt kérték, hogy amennyire lehet, tervezzék a lakózónától távolra az utat.
Az észrevételeket rögzítik, az autópálya-kezelők képviselői viszont közölték, hogy a jelenlegi tervhez képest még mintegy 500 méterre lehetséges eltolni a gyorsforgalmi út nyomvonalát.
A másik komolyabb észrevétel Dunaszerdahelyről érkezett. Sebők Pál városi képviselő vetette fel szóban, és azzal függött össze, mennyire növelheti meg a közlekedés sűrűségét az R7-es Dunaszerdahely belvárosában. Azt kifogásolta, hogy
nem térképezték fel az autópálya-kezelők azt, Galánta irányából mennyivel több autó haladhat keresztül Dunaszerdahely belvárosán (507-es út = Galántai út-Vajanský utca-Bősi út), hogy kijusson a majdani R7-esre, mivel feltételezi, hogy az észak felől érkezők inkább a másodosztályú utat és a várost választják majd ahelyett, hogy harmadosztályú utakon keresztül jussanak el az albári, egyházgellei vagy még távolabbi szakaszokig.
A Dunaszerdahelyi Városi Hivatal képviseletében megjelent Márkus Orsolya, az építésügyi főosztály vezetője, illetve Zalaba Zoltán építés- ás közlekedésügyi osztályvezető, akik benyújtották a város észrevételeit. Ebből kiderül, hogy a város elsősorban azt kérte, teljes értékű kereszteződést hozzanak létre Ollétejednél, továbbá hosszabbítsák meg ezen a szakaszon a zajvédő falakat mindkét irányból.
Végezetül az észrevételek között szerepel az is, amit Sebők szóban közölt, tehát a tranzitforgalom megnövekedése, és ennek kapcsán azt kérik, a projektdokumentáció további szakaszában foglalkozzanak az II/507-es és az I/63-as utak összekötésével a várost északról elkerülve.
Most az észrevételek beépítése következik, majd a környezetvédelmi minisztérium kiadja a végső állásfoglalását az érintett útszakasz tervezete kapcsán. Építkezni tehát még nem most fognak és nem is jövőre.
Az útépítés tervezett kezdése 2023, befejezése pedig 2026. Tegyük hozzá: jelen pillanatban.
(SzT)
