Megosztás
A magyar kormány által tolt „elhibázott brüsszeli szankciós politika” panel bekerült a 2024-es dunaszerdahelyi költségvetés gyér tőkekiadásainak indoklásába is. Hájos Zoltán polgármester a jövő évi városi költségvetés beterjesztésénél elmondott beszédében tulajdonított kiemelt szerepelt az orosz-ukrán háború nyomán meghozott EU-s szankcióknak, illetve a Matovič- és Heger-kormányok által elfogadott, és részben az önkormányzatok bevételeinek megkurtítása által fedezett szociális csomagoknak.
„Az elhibázott szankciós politika által kialakult pénzügyi és energetikai válság, valamint a parlament által elfogadott szociális csomagok, melyeket nagyrészt az önkormányzatok bevételeiből fedeztek, komoly befolyással van az önkormányzatok költségvetésére. Ezt súlyosbította az Európai Központi Bank kamatpolitikája is. Dunaszerdahely költségvetési lehetőségei ezért nagyon beszűkültek” – magyarázta a polgármester.
Hozzátette, a kormányváltás miatt kitolódott az állami költségvetés elfogadásának folyamata is, ami miatt az önkormányzatok költségvetésének legjelentősebb tételei, mint a jövedelemadó visszatérített részaránya, illetve az állam által átruházott feladatok után folyósított decentralizációs támogatások (pl. oktatásügy) mértéke sem ismert egyelőre. Hájos kifejtette, hogy mindezek ellenére a város nem akarja költségvetési provizóriummal indítani a 2024-es évet, hanem benyújtotta a jövő évi tervezetet a városi képviselő-testület elé. A provizóriummal történő indulás azért lenne kellemetlen, mivel a 2023-as évre, tavaly ilyenkor elfogadott költségvetést venné alapul, és annak 1/12-ed részét költhetnék el az egyes tételekre januárban, ami a gyakorlatban többek között az energiaszámlák fizetése terén nehéz helyzetbe hozhatná a városi intézményeket. Tudni kell, hogy 2023-as költségvetés a decemberivel együtt már ötször módosult, bizonyos tételek, például épp a részadóbevételek vagy a fűtésre, villanyáramra fordított kiadások esetén teljesen más tételekkel számol.
Hájos visszafogottan óvatosnak nevezte, hogy a 2024-es költségvetés tervezete a részadók 2023-as szintjével számol, emellett az iskolák és óvodák költségvetése, valamint a városi cégeknek és a civil szervezeteknek nyújtandó támogatás sem haladja meg az ideit. A városvezetés azzal számol, hogy miután a pénzügyminisztérium pontosítja a jövő évi előrejelzését a részadókra vonatkozóan, márciusban módosíthatják a dunaszerdahelyi költségvetést is. „Az idei év zárszámadását követően várható pénzügyi többletet is szeretnénk a jövő évi tőkekiadásokra fordítani” – húzta alá a polgármester.
A 2023-as költségvetés záró számai egyelőre nem ismertek, de az ezt megelőző három évben (2020-2022) 2,9 milliós, 3,7 milliós és 3,3 milliós többlettel zárta az évet Dunaszerdahely. Igaz, hogy 2021-ben és 2022-ben összesen 4 millió eurós beruházási hitelt is merített a város, és a tartalékalapból is jelentősebb összeget (5,25 millió euró) emeltek be a költségvetésbe, hogy legyen pénz látványos beruházásokra a választási évben.
2022 decemberére viszont emiatt is 10,5 millió euró fölé nőtt a város adósságállománya (egy év alat 1,7 millióval), a város eladósodottsága pedig megközelítette a 35%-ot (egy évvel korábban 30% alatt volt).
Az idei aztán törlesztés éve volt, a jövő évre beterjesztett költségvetés egyik mellékletéből kiderül az is, hogy a városi adósságállomány október végére 9,7 millióra csökkent vissza, amiből 8,24 milliót tesznek ki a banki hitelek, a fennmaradó, közel 1,5 milliót pedig az Állami Lakásfejlesztési Alapból kapott kölcsön. A pozitívan alakuló folyó bevételek arányában így a város eladósodottsága is visszacsökkent 30% alá (29,93%). Az egy főre eső városi adósságállomány 430,83 eurót tesz ki, szemben a tavaly decemberi 466 euróval (az utóbbi években ez 2020 végén volt a legalacsonyabb, 281 euró, azután jöttek az izmosabb hitelek).
Visszatérve a 2024-es költségvetés tervezetéhez, ami pillanatnyilag 31,5 milliós bevétellel és kiadással számol, ez az érték félmillióval magasabb a 2021-es költségvetésnél. 2022-ben 34,5 millió eurós bevétellel zárt a város, 2023-ban pedig 37,5 milliónál járnak.
A folyó költségvetés 1,7 milliós többlettel, a tőkeköltségvetés pedig az előző évek fényében szolid, 863 ezres hiánnyal számol. Ez utóbbiról, mivel tulajdonképpen a városi beruházásokat és fejlesztéseket takarja, általában kirajzolódik, mely évben voltak önkormányzati választások, ugyanis 2018-ban 5,56 millió, 2022-ben pedig 4,28 millió eurós hiánnyal futott (időnként egy-egy beruházás átcsúszik a következő évekre, mint 2019-ben, vagy korábban kezdik a választási évet, mint 2021-ben, míg a köztes években általában 1-1,5 milliót tesz ki.
A városi bevételek legnagyobb tételét az állam által visszatérített jövedelemadó-részarány teszi ki, ami 2023-ban a jelenlegi állás szerint 11,3 millió euró, ennyivel számolnak egyelőre 2024-ben is. Ez egyébként évről évre magasabb, 2021-ben még csak 9,7 millió euró volt, 2022-ben pedig 10,5 millió.
A városi ingatlanadó tekintetében 400 ezer euróval magasabb bevétellel számolnak, ezáltal 2,73 millió euró folyhat be a városkasszába ebből a tételből. Szemétdíjból ugyancsak 200 ezerrel magasabb lehet a bevétel jövőre (2,02 millió euró), mint idén, ugyanennyivel kevesebb viszont a fejlesztési illetékből származó összeg (400 ezer euró).
Az előző években, így az ideiben is 150 ezer eurós érték szerepelt a parkolási illeték mellett, jövőre ezt is 236 ezerre emelték, tehát több pénzre számít a város.
A költségvetés bevételi oldalának a részadók melletti második legnagyobb tétele az oktatásügyre nyújtott decentralizációs támogatás, ami 2024-ben a mostani előrejelzés szerint 7,95 millió eurót tehet ki, 745 ezer eurós támogatással számolnak az iskolai étkeztetésre, emellett pedig 1,31 millió euró érkezhet az idősek otthonának működtetésére, további 950 ezer eurót az intézmény saját forrásból gyűjt be.
A költségvetés egyelőre nem számol beruházási hitel felvételével, valamint a tartalékalapban található pénzösszegek bevonásával sem, noha idén 1,5 millió értékben szükség volt ez utóbbira.
A kiadásokat illetően tudni kell, hogy a városi hivatal közel 3,5 millió euróból működik, ebből 310 ezret tesznek ki a városfejlesztéssel kapcsolatos jövő évi kiadások, a projektdokumentációkra szánt összegek (100 ezer euró), a városligetre fordítandó kiadás (160 ezer euró) és a területfejlesztési terv módosításával kapcsolatos költségek (50 ezer euró).
370 ezer euróból működik a városi médiáért felelős Perfects Kft., 426 ezerből pedig a Municipal Real Estate vállalat. Utóbbinál esedékes még 72 ezer eurós tőkekiadás is, ami magába foglalja a sportcsarnok eredményjelző táblájának megvásárlását (23 ezer euró), járdaépítést a temetőben (8 ezer euró), csatornaépítést (15 ezer euró), valamint törlesztőrészleteket a cég által használt autóra és szkennelési technológiára (10+15 ezer euró).
2,26 millió euróból működhet jövőre az idősek otthona, ami nagyságrendileg annyit tesz ki, mint amennyiből a Szabó Gyula vagy a Vámbéry Ármin Alapiskola költségvetése (kb. 2,3-2,4 millió euró). Az alapiskolák közül a legmagasabb költségvetésből, 2,6 millió euróból a Jilemnický utcai gazdálkodhat, míg a legkisebbek, a Smetana ligeti és a Kodály Zoltán Alapiskola esetében kb. 1,5 millió euróval számolnak.
A Csaplár VMK közel 400 ezer euróból, a Művészeti Alapiskola 606 ezer euróból gazdálkodhat, a Gastro DS 775 ezer eurót fordít az iskolai étkeztetés biztosítására, a város emellett 400 ezer eurót nyújt a DAC futballklub, 100 ezret a kézilabdaklub, további 254 ezret pedig a közhasznú szolgáltatást nyújtó civil szervezetek támogatására.
1,895 millió eurót emészt fel a hulladékgazdálkodás, 630 ezret a zöldövezetek karbantartása, 691 ezret pedig a városi rendőrség.
A város vagy a cégei által felvett hitelek törlesztése várhatóan 1,2 millió euróba kerül 2024-ben, ebből 350 ezret tesznek ki a kamatok.
A jövő évre egyelőre 535 ezer euró van elkülönítve helyi közutakkal kapcsolatos kiadásokra. Igaz, tavaly ilyenkor ugyancsak félmillió eurós összeget hagytak jóvá a költségvetésben, majd idén végül háromszor annyit költöttek erre a célra, Nagy Krisztián városi képviselő megjegyezte, hogy ha pozitív lesz a részadók mérlege a jelenlegi prognózishoz képest, akkor azt fordítsa a város az utakra.
Ami pillanatnyilag konkrétan szerepel a beruházási jegyzékben, az többek között a Kertész utca felújítása 240 ezer euróból, egy járdaszakasz építése a Szabó Gyula utcában 120 ezerből, valamint autóbuszmegállók kialakítása 100 ezerből.
További beruházások is szerepelnek a jegyzékben, egyelőre viszont nincs rájuk pénz. Köztük a legnagyobb tétel egy körforgalom kialakítása 623 ezer euróból az autóbusz-pályaudvarnál, valamint közel 400 ezer euróból a Csallóköz és a Kistejed utcák felújítása.
(SzT)