Az amerikai védelmi miniszter nem támogatja aktív katonák bevetését a tüntetők ellen

2020. június 3. - 19:31 | Külföld

Mark Esper amerikai védelmi miniszter szerdán Washingtonban, a Pentagonban (védelmi minisztériumban) tartott sajtókonferenciáján kijelentette, hogy nem támogatja aktív katonák bevetését rendfenntartó célokra belföldön.

Az amerikai védelmi miniszter nem támogatja aktív katonák bevetését a tüntetők ellen
-illusztráció- (Fotó: TASR/AP)

"Nem támogatom a lázadási törvény alkalmazását"

- jelentette ki Esper, aki először nyilatkozott meg a nyilvánosság előtt a múlt héten kezdődött tüntetéssorozat kirobbanása óta.

Az említett törvényre utalva leszögezte: a jogszabályhoz rendelt intézkedéseket

"csakis a legvégső esetben szabad alkalmazni, és csakis a legsürgősebb és legsanyarúbb helyzetekben".

Donald Trump amerikai elnök hétfőn délután, a Fehér Ház Rózsakertjében tett rövid nyilatkozatában vetette fel, hogy a rend helyreállítása érdekében igénybe veheti azt az 1807-es, úgynevezett lázadási törvényt, amely lehetővé teszi az amerikai elnököknek, hogy megkerüljék azt a szövetségi törvényt, amely tiltja a hadsereg bevetését belföldi rendfenntartásra. A törvényt egyébként 1992-ben - George H.W. Bush elnöksége idején, a kaliforniai kormányzó kérésére - már alkalmazták, amikor Los Angelesben a mostanihoz hasonló eset történt. Akkor egy tüntetés során az afroamerikai Rodney Kinget négy rendőr brutálisan megverte, s hármukat később a bíróságon felmentették. A felmentő ítélet után országos tüntetéssorozat kezdődött.

"Mindig is úgy gondoltam, s változatlanul úgy gondolom, hogy a Nemzeti Gárda a legalkalmasabb a polgári hatóságok és a helyi rendőrség belföldi megtámogatására ilyen helyzetekben"

- fogalmazott Mark Esper. Hozzáfűzte, hogy nemcsak miniszterként, hanem volt katonaként és a Nemzeti Gárda volt tagjaként is csakis a legvégső esetben tartja bevethetőnek az aktív szolgálatot teljesítő katonákat.

"Most nincs ilyen helyzet"

- szögezte le.

Mark Esper a sajtótájékoztatón határozottan elítélte a 46 éves afroamerikai George Floyd elleni brutális rendőri intézkedést, amelynek során Floyd meghalt. Május 25-én négy rendőr igazoltatta Floydot Minneapolisban, a földre kényszerítették és megbilincselték, s az egyik rendőr 8-9 percen keresztül a nyakára térdelt. A férfi - a halottkém jelentése szerint - az 5. percben életét vesztette.

"Szörnyű bűncselekmény"

- fogalmazott Mark Esper, és az intézkedő rendőrök felelősségre vonását követelte.

"Ez tragédia, amelyet túl sokszor látunk ismétlődni"

- hangoztatta.

A négy rendőrt egyébként másnap elbocsátották, a Floyd nyakára térdelő Derek Chauvint pedig letartóztatták, és gyilkosság gyanújával vádat emeltek ellene.

(MTI)