400 szakértő egyeztet majd a levegőminőség javításáról Pozsonyban
Pozsony ad otthont a Tiszta Levegő Fórumnak, amelyen négyszáz szakértő egyeztet majd a levegőminőség javításáról.
Annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedekben jelentősen javult Európa levegőjének minősége, van még teendő e téren. A szennyezett levegő komoly légzőszervi, szív- és érrendszeri betegségeket okoz, a korai elhalálozás egyik leggyakoribb oka. A november 28-29-én Pozsonyban megrendezendő Clean Air Forumon az Európai Bizottság szakemberei erre a komoly problémára is keresik a megoldást.
„Ez a legfontosabb ilyen jellegű európai rendezvény és örülök, hogy Párizs után Pozsonyban rendezik. Célja, hogy felhívja a szakma és a politikusok figyelmét a fontos témákra, és nyilvános vitát indítson róluk. Míg a párizsi megbeszélések elsősorban a közlekedési kibocsátásokra összpontosítottak, Pozsonyban az emberi egészségre gyakorolt tényleges hatásokról fogunk beszélni, illetve a mezőgazdaság, valamint a fűtési és hűtési ágazatok kibocsátására fókuszálunk majd” – jelentette ki Ladislav Miko az Európai Bizottság Szlovákiai képviseletének vezetője.
„A légszennyezés komoly kihívás Szlovákia és az egész EU számára. A téma annak ellenére nem került be kellőképpen a köztudatba, hogy az emberi egészségre gyakorolt negatív hatásai riasztóak. Ezért örülök annak, hogy Szlovákiában tartjuk a legfontosabb európai fórumot, melyen közösen keressük a módszereket és eszközöket a levegő minőségének javítására. Minden országnak felelősségteljesen kell fellépnie a levegővédelem terén, és hatékony intézkedéseket kell elfogadnia” – mondta Norbert Kurilla környezetvédelmi államtitkár.
A környezetvédelmi minisztérium az elmúlt időszakban több változtatást hajtott végre a levegővédelem területén. A 2017-ben elfogadott jogszabály szigorítja a kibocsátási határértékeket, javított a lakosság tájékoztatásán és lehetővé teszi az alacsonykibocsátású övezetek kijelölését. Az egyik legfontosabb lépés, hogy 35 millió euróval támogatja a háztartások kazáncseréjét. Készül a Levegővédelmi Stratégia, mely két dokumentumot tartalmaz – a levegőminőség javítására vonatkozó stratégiát és a Nemzeti Kibocsátáscsökkentési Programot.
Ahhoz, hogy a levegő minőségét lényegesen javíthassunk, elsősorban adatokra van szükség. Ennek érdekében a Szlovák Hidrometeorológiai Intézet (SHMÚ) a megfigyelőrendszer bővítésére irányuló projektet valósít meg. Martin Kramler a meteorológiai intézettől elmondta: „A projekt keretében az SHMÚ 15 teljesen felszerelt, automata megfigyelő állomást, laboratóriumi műszereket, szolgálati járműveket és mobil megfigyelő állomásokat szerez be. Ezáltal a levegőminőség mérését olyan területekre is kiterjeszthetjük, melyek eddig nem voltak lefedve.”
Jelenleg a legnagyobb légszennyezők közzé az energia, az ipar, a közlekedés és a mezőgazdaság tartozik, de a rossz értékekhez jelentős mértékben hozzájárul a helytelen háztartási fűtés is. Egészségi problémákat elsősorban a finompor és a megnövekedett nitrogén-oxid-, illetve a benzo[a]pirén-kibocsátás okoz. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az Egészségügyi Világszervezet szerint évente több mint 400 ezer korai halálesetért tehető felelőssé a rossz levegőminőség.
(minzp)
